Nagy hátrányból kis előnyök

A gazdasági válság előtt komoly gazdasági gondként jelentkezett az, hogy az ország nyugati, középső feléhez képest Hajdú-Bihar megyében jóval kisebb számban telepedtek meg a gépipari, elsősorban az autógyártáshoz kapcsolódó beszállítói cégek. Ám a krízis nyomán ez a hátrány viszonylagos előnnyé változott, hiszen így kisebb volt a recesszió is, mint a fejlettebb régiókban – vázolja a helyzetet Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A gazdasági visszaesés mindemellett rendkívül nehéz helyzetbe hozta az itt működő cégeket – elsősorban is a kis- és középvállalkozásokat –, s főleg az építő-, a feldolgozóiparban, valamint az agráriumban. A tőkehiányt, a piacvesztés okozta hátrányokat csak a legéletképesebb vállalkozások küzdhetik le.

A kamara ebben számos segítséget tud nyújtani – jelenti ki Miklóssy Ferenc. Elsősorban információkat nyújt az érdeklődőknek, bekapcsolódik a pályázati folyamatokba, tanácsokat nyújt, konferenciákat, üzletember-találkozókat szervez, klaszterekben megalapításában közreműködik. Jó példa minderre a több megyei kamara és az ITD Hungary közreműködésével elindított Enterprise Network – a költségek felét az Európai Unió, a másik felét a kamarák fizetik –, amelynek keretében 40 ezer európai vállalkozással vehetik fel a kapcsolatot a helyi cégek, s ez a lehetőség ingyenes számukra.

Miklóssy Ferenc mindemellett hangsúlyozza, a munkájukban az is döntő szerepet játszik, hogy a magyar társaságok vezetőivel megértessék, a világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amelyhez nekik kell elsősorban alkalmazkodniuk, ennek hiányában teljesen értelmetlen kamarai, önkormányzati, országos segítséget várni. Senkinek sem fűződik ugyanis érdeke az elmaradott viszonyok konzerválásához. Ezért a cégeknek állandó megújulásra, piackonform intézkedések bevezetésére, költséghatékony lépések megtételére van szükség, s arra, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel rukkoljanak elő. Mindez persze alapvető szemléletbeli változtatásokat is követel, amelyek végrehajtása gyakrabban nehezebb feladat, mint a legkeményebb gazdasági intézkedések meghozatala.

A kamarai elnök ugyanakkor számos pozitívumról is be tud számolni. A nagyobb cégek közül a krízis ellenére is több – például a Richter, a Teva – komoly fejlesztéseket hajtott végre, ezzel munkahelyeket teremtett. Hatalmas eredmény, hogy egyre szorosabb a kapcsolat a Debreceni Egyetem és a fejlettebb vállalkozások között, így a felsőoktatási intézményben felhalmozott tudásnak közvetlen gazdasági haszna is keletkezik. Legfőképp a gyógyszer- és környezetiparban, az informatikában, az agráriumban folynak ígéretes kutatások. A klaszterek – számuk már meghaladja a tízet, nemrég jött létre például az épületgépészeti – is nagyon hatékonyan működnek, s ezek a kkv-knak is kiugrási lehetőséget biztosítanak.

S az sem elhanyagolható, hogy a megye és Debrecen is felértékelődött azáltal, hogy immár autópálya vezet ide, üzemel a reptér, s határos Romániával, amelynek nyugati része – Nagyvárad, Arad, Temesvár és környéke – impozáns fejlődésen esett át az elmúlt években, így felélénkültek a gazdasági kapcsolatok. De nemcsak a logisztikai szempontok kiemelkedők. Hajdú-Bihar és székhelye a kulturális és a sportprogramok területén is kimagaslót nyújt, ezáltal pedig folyamatosan nő a térség idegenforgalomból származó bevétele, s már évtizedek óta nagyon jelentős a gyógy- és fürdőturizmus szerepe – különösen Debrecenben és Hajdúszoboszlón –, amely azóta is folyamatosan nő.