Exkluzív interjú az Év Borászával

– Köszönőbeszédében azt mondta: „hitet adtam az egész egri borvidéknek ezzel a díjjal”. Miért van erre szükség?

– Elég nehéz idők járnak a magyar szőlő- és borágazatra, és ez az egri
borvidékre is igaz, mind a szőlőtermelés, mind az értékesítés
szempontjából. Ez az elismerés segíthet azáltal, hogy meg tudjuk mutatni
borvidékünk értékeit, és nem csak én, de kollégáim is. Nap mint nap
imádkozom azért, hogy fennmaradjon ez a borvidék, ezért bízom abban, hogy a magam módján, ha máshogy nem, ezzel az elismeréssel segíthetek.

– Boldogságos nevű egerszóláti fehér cuvée-jével, vagyis fehérborral
érkezett és fehérboraival vált ismertté, pedig az egri borvidék inkább
vörösborairól híres.

– Szeretnék ezen a rögzült, de érthető fogyasztói állásponton változtatni.
Tudni kell, hogy itt több száz éven keresztül – a Kárpát-medencéhez
hasonlóan – nem is volt kék szőlő. Aztán részint a szőlőfajták
megjelenésével, részint az irányított termeléssel így alakult, holott
sokkal színesebb és izgalmasabb lehetőségeink vannak. Fel kell fedeznünk egy egri borstílust, a sokszínűségből, amely a fajták változatosságából ered. Az egri fehérborban elképesztő erő van, és picit méltatlanul szorult háttérbe.

– Hogyan látja az idei évet?

– Én ilyen szüretre nem emlékszem amióta dolgozom, pedig annak már két évtizede. Nagyon komoly érettségű gyümölcsöket szüreteltünk, nagyon tömör borokkal lehet találkozni – a mi pincénkben mindenképpen, de más kollégáknál is ezt tapasztatlatam. Izgatottan várjuk a végeredményt.

– A jó termés mennyire kompenzálhatja az egri borvidéken kitört botrányt
vagy a gazdasági válságot?

– Nem tudja kompenzálni, csak a jövőbe vetett hitünket tudja erősíteni. Ami kompenzálhat, az az, hogy a fogyasztók ebben a nehéz helyzetben is sok jó egri borral találkoznak, és reméljük, fel tudjuk kelteni a lelkesedésüket az izgalmas borok iránt. Nagyon izgulok minden kollégámmal, hogy ez a magyarországi nehéz helyzet ne rombolja porig az ágazatot.

– A díjnak komoly reklámértéke van. Mi az, amivel még felkeltheti az
érdeklődést a borai iránt? Említette például, hogy biotermeléssel
foglalkoznak.

– Évek óta szeretnénk olyan borokat készíteni, amelyek nagyon tisztán,
egyértelműen kifejezik a karaktereket. Láttam nagy bortermelőket a
világban, akik ilyen felfogásban dolgoznak, izgalmas és komoly árú borokat készítettek – márpedig valahol minden bortermelőnek ez a célja. Ugyanakkor szurkolunk, hogy ezeket a borokat meg is vásárolják az emberek. Az egyik legfontosabb most, hogy egyszerűen meg tudjuk fogalmazni a fogyasztók számára, hogy fehérbor is van az egri borvidéken.

„A válság inkább a szőlőtermesztést érinti, és ezzel együtt a szőlészet és a borászat közti konfliktust élezte ki, ám megfelelő struktúraátalakítással és szövetkezéssel – például a nyugaton jól működő pinceszövetkezeti rendszerrel – ez a helyzet árnyalható lehet” – véli az elnök.

„A válság inkább a szőlőtermesztést érinti, és ezzel együtt a szőlészet és a borászat közti konfliktust élezte ki, ám megfelelő struktúraátalakítással és szövetkezéssel – például a nyugaton jól működő pinceszövetkezeti rendszerrel – ez a helyzet árnyalható lehet” – véli az elnök. Lőrincz György: a 2009-es Év Borásza Született: 1967. április 15. Eger

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen végzett tartósítóipari

mérnökként, majd két doktori címet szerzett borászatból és a kémiából.

1995-től az Egervin technológiai és gyártmányfejlesztési vezetője

1997-től főpincevezető, majd borászati főtechnológus

2002-től az egerszalóki St. Andrea Kft. ügyvezető igazgatója

Borait hagyományos, fahordós érleléssel készíti.

Elismerései: Az év kedvelt borásza (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2007), Borászok Borásza (2008), az Év Egri Borásza (2008), az Év Bortermelője (2009)

Nős, négy gyermek apja. -->