BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Jó néhány misét megérne

Jövő tavasszal-nyáron több milliárd forintos, komplex vallásturisztikai beruházást adnak át Máriapócson és Nyírbátorban, ennek ellenére a szakmabeliek úgy vélik, a lehetőségekhez képest még így is kiaknázatlan a vallási turizmus Magyarországon. Míg az idegenforgalomnak ez a szegmense világszerte százmilliókat mozgat meg, a Turisztikai Világszervezet felmérése szerint a szervezett utak 32 százalékát a vallási indíttatású utazások adják, addig Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb. Pedig hazánk is gazdag kegy- és zarándokhelyekben, értékes vallási épületekben.

„A szocializmus alatt szó sem lehetett vallási turizmusról Magyarországon, ez a szegmens a rendszerváltás után indult növekedésnek. Ma a szervezett belföldi utazások nagyjából 5-6 százaléka lehet vallási indíttatású, a mi irodánk évente legalább 40 zarándokutat szervez, összesen nagyjából 3-5 ezer résztvevővel” – mondta a Világgazdaságnak Madari Gyula, a zarándokutakat is szervező Makrovilág Utazási és Zarándok Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint annak ellenére, hogy évről évre folyamatosan növekszik a szervezett belföldi vallási turizmus és a szervezett beutazóturizmus is, a hazánkban működő közel ezer utazási iroda közül mégis csupán 4-5 foglalkozik hasonló szolgáltatással. Ennek az egyik oka véleménye szerint az lehet, hogy az utakat gyakran maguk az egyházközösségek szervezik, valamint az is, hogy ezt a piaci lehetőséget eddig nem sokan ismerték fel, ismerték el. Pedig elmondása szerint a zarándoklatok infrastruktúrájának biztosítása jövedelmező, olyanynyira, hogy az iroda a 23 éves működése alatt például annyit félre tudott tenni, hogy vásárolt egy Üllői úti műemlék épületet, ahol zarándokszállást és vendéglőt is nyitottak. Hozzátette azonban: a vallási indíttatású utazások megszervezése is bonyolultabb feladat egy hagyományos úténál, hiszen például minden helyszínen biztosítani kell misézési lehetőséget, papot, templomot a hívők számára.

Véleménye szerint hazánknak vallási turizmus terén is jók az adottságai, számos olyan kegyhely, vallási épület található az országban, amely nemcsak magyar, hanem külföldi turisták tömegeit is vonzza. Ilyen például a Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a máriabesnyői búcsújáróhely, a Szentkúti Nemzeti Kegyhely, illetve a máriapócsi görög katolikus nemzeti kegyhely.

Ez utóbbi helyszínen jelenleg is hatalmas beruházás van folyamatban, ez nagy lökést adhat a környék amúgy is pezsgő vallási turizmusának. A Hit és Egészség címet viselő, Máriapócs és Nyírbátor összefogásában, zömmel uniós forrásból megvalósuló fejlesztés összértéke a 3,5 milliárd forintot is eléri, ennek keretében teljesen felújítják az európai hírű búcsújáró kegyhely templomot, új, hőszivattyús fűtési rendszert építenek ki, de parkosítják a templom kertjét is, és új díszburkolatot is lefektetnek. Nyírbátoron pedig a minorita és a református templom újul meg, valamint rekonstruálják a város termálfürdőjét és a várat is, ahol panoptikumot is nyitnak. „Máriapócsra évente közel félmillió turista és zarándok érkezik, a beruházástól azt várjuk, hogy tovább nőjön a helyszín ismertsége és látogatottsága” – mondta a Világgazdaságnak Kapin István máriapócsi kegyhelyigazgató. Elmondása szerint már így is egyre nagyobb számban jönnek hozzájuk külföldi turisták, főképp Németországból, Ausztriából és Szlovákiából. További terveik között szerepel, hogy Máriapócs gyógyvízkincsét felhasználva a templom szomszédságában egy gyógyfürdőt építsenek, illetve bővítsék a már meglévő szálláshely- és vendéglátó-ipari kapacitásukat.

A további fejlesztéseket azért is fontosnak tartja Kapin István, mert meglátása szerint hatalmas tartalékok vannak még a vallási turizmusban Magyarországon. „Hazánkban az egyik legnagyobb tömegeket mozgató intézmény az egyház, erre jó példa Csíksomlyó, ahova évről évre több százezer magyar látogat el. A turisztikai szakmának ezt jobban ki kellene használnia” – véli. Szerinte a vallási turizmus sok másik turisztikai ágazattal is jól kombinálható: a Hit és Egészség projekt például a gyógyvízre és wellnessre is épít, de egészen meglepő párosítások is sikeresek lehetnek. „Máriapócs határában nemrég egy raliversenypályát építettek, emiatt sokan fanyalogtak. Az autóversenyekre érkező nézősereg azonban gyakran a kegyhelyre is ellátogat, az autók iránt érdeklődő zarándok pedig szívesen néz ki a pályára, ha éppen verseny van” – mondta.

Hatalmas mozgatóerő a vallás

Bár hivatalos statisztikák nincsenek a vallási turizmusról, egyes becslések szerint világszerte évi 300-330 millióan utaznak el vallási indíttatásból. A vallási turizmusból származó globális bevételt pedig 15 és 18 milliárd euró közé saccolják az iparági szakértők.

A kereszténység legfőbb zarándokhelyeire is milliók látogatnak el évente: a Szentföldre, a franciaországi Lourdes-ba, a portugáliai Fatimába, a spanyol Caminóra.

A kereszténység legfőbb zarándokhelyeire is milliók látogatnak el évente: a Szentföldre, a franciaországi Lourdes-ba, a portugáliai Fatimába, a spanyol Caminóra.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek