Legalábbis ez látszik körvonalazódni a konzorcium első körös kutatása alapján, amelynek során a válaszadó cégek csaknem kétharmada képtelen volt például a távmunka – a rugalmas munkavégzés egyik legnépszerűbb formája – munkahelyi vonzatainak értékelésére, vagyis hogy mit jelent a távmunka a belső kommunikációban, a kontrollfolyamatok átalakításában, valamint a hatékonyság terén.
A felmérés szerint azonban a munkaadói oldal legfőbb gyengesége a rugalmas foglalkoztatást illetően az, hogy nem bíznak a munkavállalókban, a személyes kontrollt ugyanis mindennél fontosabbnak tartják. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltatók sokszor csak az állami támogatás miatt vagy épp annak reményében alakítják át a munkakört, vagy veszik fel épp a hátrányos helyzetű dolgozót.
Sajnos a munkavállalókat sem kell félteni, ha a rugalmas munkavégzési formák elutasításáról van szó. A felmérés tanúsága szerint ugyanis a dolgozók többsége nehezen alkalmazkodna egy újfajta munkavégzéshez, ráadásul a munkajogi védelem hiányát kapcsolják a fogalomkörhöz.
