Paks: Nem kérnek az állami költségvetésből

A villamos energia speciális rendszer, hiszen éppen annyi áramnak kell rendelkezésre állni, amennyire az adott időpontban a fogyasztóknak szüksége van. A kevesebb is és a több is gondot jelent – mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, amikor kérdéseinkre válaszolt.

Már minden reaktor 108 százalékon dolgozik Pakson, befejeződött a teljesítménynövelés programja – mondta Süli János. – A MAVIR honlapján is olvasható: 2040–2050 megawatt áramot termel az erőmű. Tehát mintegy 160 megawattal javult a négy blokk teljesítménye. A beruházás három év alatt megtérül. A növekedés felér egy kisebb erőmű rendszerbe állításával.

Ugyan a biztonságos áramtermelés a mindennapos, legfontosabb feladat Pakson, de sok munkát ad az úgynevezett üzemidő-hosszabbítás programja is. A maximális biztonság garantálása mindent megelőz, ennek jegyében készítjük elő fejlesztési elképzeléseinket. A társaság – ha valamilyen váratlan esemény nem következik be – jó évet zár az idén. De itt bizony néhány órás teljesítménykiesés is sokat számít. Ha ugyanis egy blokk nem dolgozik, akkor akár napi több 10 millió forint árbevétel-kiesés is keletkezhet. Az igazi mérleget éppen ezért csak december 31-én lehet megvonni.

– Ritka manapság az olyan vállalkozás, ahol a vezető arról számolhat be: jobb évet zártak az előzőnél.
– Ráadásul így lesz ez a következő években is. Elvégeztünk minden olyan munkát, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb teljesítményt a lehető legnagyobb biztonság mellett. Ez azért is fontos, mert biztonsági kultúránk a világban is közismert és elismert.

– Sokan és sokat beszélnek az úgynevezett üzemidő-hosszabbításról. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A ma üzemelő blokkokat úgy tervezték, hogy azok minimum 30 évig dolgozhassanak. Tudtuk és tudjuk: az alapadottságok ettől jóval hosszabb biztonságos működést is lehetővé tesznek Pakson, hasonlóan a világ többi atomerőművéhez, ahol szintén 20-30 év üzemidő-hoszszabbítást engedélyeznek. Tehát az üzemidő meghosszabbítható. Ez azt jelenti, hogy újra megvizsgáljuk azokat a nem cserélhető berendezéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a termelésben. Ezekről be kell bizonyítani a hatóságnak és magunknak is, hogy legalább további 20 évig biztonságosan üzemeltethetők: azaz kiállják a szilárdsági és öregedési próbát.

Süli János

Süli János 1956-ban született Békéscsabán. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1980-ban, villamosmérnök. Ekkortól dolgozik Pakson, az atomerőműben. 2004-től műszaki igazgató, 2005-től üzemviteli igazgató, majd 2009-től vezérigazgató. Nős, feleséges is villamosmérnök. Két gyermekük van. Sportkedvelő, számos választott tisztséget tölt be, szabad idejében a legszívesebben kertészkedik.

A cserélhető elemekkel igazából nincs gond, csupán olyan, garanciákat tartalmazó programot kell összeállítani, amely biztosítja az időben történő pótlásokat. Ezt tartalmazza az öregedéskezelési és élettartam-gazdálkodási program. Az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó programot tavaly ősszel beadtuk az illetékes hatóságokhoz. Az idén megérkezett a válasz. Ebből kiderül: nem látnak olyan akadályt, amely a blokkok üzemidő-hosszabbítását megakadályozná. Ez nagyon fontos tételmondat, hiszen a többi már csak munkaszervezési kérdés: mit, mikor, hogyan akarunk elvégezni. A tervet 2011 végére kell elkészíteni. 2012 végén a hatóság kiadhatja az engedélyeket, amelyek szerint a négy blokk további 20 évig üzemeltethető. A szakszerű üzemeltetés és az üzemidő-hosszabbítás a záloga annak, hogy képesek leszünk a két új blokk felépítésére is.

– Beszéljünk egy kicsit az évszázad beruházásáról. Mikor lesz építési engedélyük?
– Már megkezdődött az előkészületeket integráló Lévai-projekt, amely a tenderkiírásig tart. Továbbra is az a célunk, hogy a lehető legnagyobb biztonsággal, a lehető legolcsóbban, a lehető leghosszabb ideig állítsuk elő az áramot. Az új, hatvan évre méretezett blokkok igen gazdaságos befektetést ígérnek. Bár nem olcsók, de ezek üzemelnek majd a lehető legalacsonyabb fajlagos költséggel. A parlament ahhoz adott elvi hozzájárulást, hogy megteremthessük a feltételét az új blokkok építésének. Az engedélyezési folyamat során sokat konzultálunk majd a lakossággal is.

Négy-öt szomszédos országgal is egyeztetünk, lesznek ott is közmeghallgatások... Ez az előkészítő folyamat 5-6 évet vesz igénybe. Ki kell választani a blokkokat, megtalálni a legjobb pénzügyi finanszírozást, s még azt is: hol lakjanak majd az építőmunkások. A tervek szerint tehát 2014–2015-re lesz engedélyünk, az építkezéshez 5-6 évre lesz szükség. És legalább kétezer milliárd forintra. Az építkezést nem a költségvetés finanszírozza, hanem az MVM, éspedig úgy, hogy legalább 51 százalékos állami tulajdonban legyen a két új blokk. Kimondtuk tehát: nem akarunk pénzt a költségvetésből, azt viszont igen, hogy a két új blokk többségi állami tulajdonban maradjon.

A cikk folytatódik, lapozzon!

– Mikor kerülhet sor az első kapavágásra?
– Ha 2014–15-ben indulhatnak a gépek, akkor 2020-ban kezdhet az egyik blokk. A következő pedig majd 2025-ben. Mivel közben számos hagyományos erőművet be kell zárni, nagy szükség lesz az új blokkok teljesítményére. Egyébként egy- blokknyi, mintegy 9 százaléknyi import van a magyar energiarendszerben. Ha tehát változatlan áramigények mellett minden erőmű tovább termelne, és megtartanánk a villamosenergia-függetlenséget, akkor egy új blokk teljesítménye kellene az import kiváltására.

– Mi a helyzet a megújuló energiák felhasználásával?
– Mi szívesen vesszük és támogatjuk a törekvéseket. A szomszédban tervezett energiapark is azt a célt szolgálja, hogy bemutassuk az alternatív energiák jelentőségét. Tudjuk, hogy ez is a jövő része, de azt is, hogy nem oldja meg az ország gondjait. Ez a lehetséges pluszforrás csak az alaperőművel együtt képes kiszolgálni az energiarendszer igényeit. A legolcsóbb alaperőmű pedig az atomerőmű.

– Kik dolgoznak majd az új blokkok építésén? Jut-e szerep a magyar kis- és középvállalkozásoknak?
– A fő berendezéseket külföldről tudjuk beszerezni, de igyekszünk a partnert arra sarkallni, hogy amit lehet, Magyarországon vásároljon, és magyar munkaerőt alkalmazzon. Azt szeretnénk, hogy a blokkonként 1000 milliárdos fejlesztés 30-35 százaléka magyar beszállítókkal és élőmunkával számoljon, legalább 6-700 milliárd forint értékű legyen a magyar munka. Ez nemzetgazdasági érdek is! Ezt csak akkor lehet elérni, ha már most hozzálátunk olyan klasztereknek a megszervezéséhez, amelyek felkészítik a pályázatra azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek szerepet kaphatnak a kivitelezésben. A munkacsúcsban legalább ötezer ember dolgozik majd az építkezésen. Akkor leszek elégedett, ha ennek a létszámnak legalább a kétharmada magyar lesz. Sok szakemberre, hegesztőre, szerelőre lesz szükség.

– Zöldberuházást akarnak. Mit jelent ez?
– Az atomerőmű zöld, nincs CO2-kibocsátás. Minden tevékenységet a legnagyobb körültekintéssel és a környezet fokozott védelmével együtt végzünk ma is, és így lesz ez a jövőbeni beruházás folyamán is. Ez egészen más felkészítést igényel. Komoly előkészítésre, iparszervezésre, városépítésre lesz szükség, amire áldozni kell. Paks térsége ebben az időszakban lehet például kiemelt fejlesztési övezet. A tervezett energiapark is a láthatóságot, az átláthatóságot és követhetőséget biztosítja majd.

A nyitottság hívei vagyunk. Még a munkaterületen is a lehetőségekhez mérten biztosítani akarjuk a láthatóságot. Építünk olyan zónát, ahonnan mindenki megnézheti: azt csináljuk, amit mondunk! A jelenlegi látogatóközpont 25-30 ezer vendéget fogad évente. Az energiapark és az új blokk építése ipari érdekességként legalább még egyszer ennyi látogatót vonz majd. 

– Meddig viseli el, hogy a meleg víz visszakerüljön a Dunába?
– Többször nekiláttunk egy olyan erőmű építésének, amely mintegy 10 megawatt energiát termelhetne a blokkok hűtésére használt víz hőmérsékletének csökkentéséből. Vannak, akik szerint ez elég kis teljesítmény a mi termelésünkhöz képest. Ez igaz, de ettől kisebb erőművek vannak Magyarországon.

Ez a plusz elég lehet egy kisváros kiszolgálására. Ráadásul, ami visszanyerhető, ne hagyjuk kihasználatlanul. Már a helyzeti energia is hasznosítható lenne. A majd 10 méter magasra emelt víz visszafolyik a Dunába, ebből 10-16 megawatt energia termelhető. A hűtővíz hőteljesítménye is nagy. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Dunán átvezetve a túlsó parton fellendíthetnénk a zöldségtermelést, a kertészetet, a mezőgazdaságot. A finnek például az új blokkról 70 kilométeres távvezetéken viszik a vizet, hogy az erőmű hulladék hőjével fűthessék Helsinkit...

– Nem mondják néhányan, hogy ébredjen föl az álmaiból?
– Igen, mondták már. De azt is tudom: nem maradhatunk csak áramtermelők. Ezer szállal kötődünk a térséghez, felelősek vagyunk a környezetért, a velünk dolgozó, hozzánk kötődő magyar kis- és középvállalkozásokért. Az alföldi régiót is intenzívebben szeretnénk támogatni. A válság miatt is egyre inkább fontos ez. Tovább fejlesztjük a térséggel való együttműködést. Nem véletlenül működtetjük a Duna–Mecsek Területfejlesztési Alapítványt, amely évente százmilliókkal javítja a térségben élők lehetőségeit.

– Milyen lesz a Paksi Atomerőmű a két új blokk belépése után?
– Az új blokkok 60 éves működtetésre épülnek. Mivel a jövőben mintegy 4-5 ezer megawatt nukleáris energiára lesz szükség, ennek biztosítása évszázados feladat. A Paksi Atomerőmű a térség húzóereje marad, s ha megvalósítjuk a terveinket, akkor jól működő szereplője lesz a  nemzetgazdaságnak. Hosszú távon legalább 5 ezer embernek ad munkát s  családjuknak biztos megélhetést.