Hegyekben állnak a kávézók

Kérdés a cseh kiskereskedelmi piacról: mi lehet 2010–11-ben a nagy dobás? Válasz: a tematikus pláza, például az olyan, amelyikben csak éttermek, kávézók, szendvicsbárok, sörözők vagy tejivók vannak. A válaszadó egy nemzetközi tanácsadó cég szakértője, aki szerint végképp befellegzett az „átlagos” bevásárlóközpontoknak, ahol a mozi–hipermarket–ruhaáruházak–elektroni-kai bolt–bankok mixével fémjelzett kínálatot találja a vendég. Jönnek a hedonisták igényeit kielégítő központok, amelyek lehet, hogy nem 40-50 ezer négyzetméteresek, de koncentráltan adják a hatalmas választékot, és persze lehetőleg jól kiegészítik egymást.

Magyarországon egyelőre nem tudni ilyen tervekről, de a fővárosban már vannak kifinomodóban lévő alpiacok, amelyek nem emeletes, hanem vízszintes koncentrációt mutatnak. Az egyik ilyen a Liszt Ferenc tér és környéke, ahol inkább a környéke lesz érdekes, hiszen a kapcsolódó utcákban is egymás után nyitnak az újabb vendéglátóegységek. Ugyancsak a kasztosodás jelei láthatók a sétálóövezet amőbaszerű fejlődése nyomán a legszűkebb belvárosban, illetve az Andrássy úton. A Váci utcában is sok étterem és kávézó működik, bár nem ezek a funkciók adják a sétálóutca fő profilját. Hasonlóan a bevásárlóközpontokhoz, itt is kiegészítő szerepet kaptak ezek az egységek. A Ráday utcában már most a vendéglátásé a fő szerep, bár nem olyan vegytiszta az összetétel, mint a Liszt Ferenc téren, hiszen itt kiskereskedelmi egységek is találhatók. A Király utcában a Gozsdu udvar vendéglátó-helyiségeinek bérbeadása már elkezdődött, itt a koncentrációs folyamat még csak a kezdeti fázisban van.

A fővárosban évekkel ezelőtt indult a szórakozó- és vendéglátóhelyek koncentrálódása. A folyamatot a jelenlegi gazdasági helyzet ugyan némileg lelassította, de a szórakoztató és vendéglátó funkcióval is rendelkező, folyamatban lévő, illetve tervezett beruházások arra engednek következtetni, hogy ez a trend a válság után ismét felerősödik.

A GVA Robertson nemzetközi tanácsadó szerint a koncentrálódás mögött egy nagyon kézenfekvő érv áll: a vendégek szeretik, ha egy helyen több lehetőség közül választhatnak. Hasonlóan a bevásárlóközpontokhoz, ahol sok bolt kínálatát tekintheti át a vásárló, ezen helyek egyik legnagyobb vonzereje a széles választék. Ez bizonyos fokig öngerjesztő folyamat, a növekvő kínálat egyre több vendéget vonz, ez pedig a kínálat további mennyiségi és minőségi növekedését hajtja.

A koncentráció két mintát követ. Az egyik típus a konkrét, általában egy kézben összpontosuló beruházások gerjesztette koncentráció. Erre a legjobb példát a nagy bevásárlóközpontok szórakoztató-, illetve vendéglátórészlegei adják. Ezek általában másodlagos funkciót töltenek be a centrumokban. „Ezt abból is láthatjuk, hogy általában a kiskereskedelmi szempontból kevésbé értékes helyeket – emelet, alagsor – adják bérbe »szórakoztató« profilú bérlőknek. Az ilyen egységek számára kijelölt terület a teljes ház bérbe adható területének maximum 20 százalékát teszi ki” – mondta Varga Ágnes, a tanácsadó kiskereskedelmi részlegének vezetője. „Ezen egységek általában kiegészítik a bevásárlóközpont kínálatát, az éttermek, kávézók hasonló célközönségre számítanak, mint a többi üzlet” – fűzte hozzá a szakértő.

A másik tipikus esetben nem egy központi, nagy beruházó érdekei irányítják a koncentrációt, hanem önmaguktól, természetes úton „alakulnak ki”. Ilyen a Liszt Ferenc tér, amely korábban merőben eltérő képet mutatott. Működött itt benzinkút, autóalkatrész-üzlet és vaskereskedés is. A tér jelenlegi formája az elmúlt öt évben alakult ki, de az első vendéglátóhelyek már 15 éve megnyíltak ott.

Mára már a téren található összes vendéglátóegység magántulajdonban van, nincs önkormányzati bérlemény. A működési modell egységenként változó, van, amikor a tulajdonos és az üzemeltető azonos, van, amikor szétválik a két funkció. A tér, ahol az éttermek és kávézók teraszai találhatók, közterület, tehát annak ellenére, hogy jelentős szerepet vállaltak a felújításban a tulajdonosok, bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak a teraszok után, ez az összeg akár havi egymillió forintot is jelenthet. A jelenlegi gazdasági helyzetben néhány éttermet már fájdalmasabban érint a forgalom csökkenése, ez megnövelheti az új belépők esélyeit – véli a GVA Robertson szakértője.