A magyarországi háztartások 16 százaléka használ távfűtést. A távhőszolgáltatást igénybevevők a korábbi dotáció mellett 7 százalékos árkedvezményt kapnak azzal, hogy a távhő áfakulcsa 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A gáz ára január elsejétől átlagosan 4 százalékkal emelkedett az egyetemes szolgáltatói körben, a gázártámogatások április végéig járnak a hazai fogyasztóknak, ezt követően a támogatás megszűnik.
A mostani változásokkal tehát elvileg a távfűtéssel rendelkezők jártak jobban. A kérdés viszont nem ilyen egyszerű, mivel a távhő szolgáltatók a továbbadott energia nagy részét gázüzemű erőművekben állítják elő. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a gázáremelés és a kompenzáció megszűnése elviszi majd az áfacsökkentésből származó árcsökkenést.
2008-ig a magyarországi földgáz nagykereskedelmi árak és a Főtáv hődíjai nagyjából együtt mozogtak, ekkortól azonban a Főtáv tarifák jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a hatósági gázár. Bár kétségtelen, hogy ugyanekkortól jelentősen csökkentek a távhőszolgáltatás alapdíjai, mégis egy átlagos lakásban élő távhőhasználó ebből vajmi keveset érzett meg az elmúlt évben a hődíj drasztikus emelkedése miatt – olvasható Felsmann Balázs, Force Motrice Zrt. tanácsadó partnerének elemzésében. A földgáz ára viszont 2009 második felétől drasztikusan csökkent a világpiacon, ennek látszania kell nem csak a gázpiacon, de a távhő terén is. Felsmann szerint a gázár csökkenése már önmagában is akár kétszámjegyű árcsökkenést eredményezhet a távhőszolgáltatásban, vagyis az áfacsökkentés nem indokolható.
A Főtáv korábbi számításai szerint egy 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres, 43,1 GigaJoule hőfogyasztású lakás távhőköltsége 240 ezer forint a Főtáv hálózatában. Egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező lakás gázköltsége 140 ezer forint. A fővárosi önkormányzat számításai szerint a távhő 20 százalékos versenyhátrányban volt az egyedi gázfűtéssel szemben, ezt azonban mérsékelték a Főtávnál ősszel bevezetett csökkentések.
Az áfa csökkentése, a piaci viszonyok torzításával, lényegében megoldotta a szolgáltatás fogyasztóknál jelentkező gazdasági jellegű problémáit – vélte Pataki István, a Magyar Energia Hivatal volt elnök-helyettese. A szakértő szerint az áfacsökkentés pusztán szociális intézkedésként nem volna elfogadható, de ebben ez esetben nem is erről, hanem egy környezetbarát megoldás támogatásáról van szó.
A múlt évben egy társasház sem kezdeményezte a Főtáv hálózatáról történő leválását. Tíz olyan háznál szűnt meg a szolgáltatás, amelyek még 2009 előtt kezdeményezték a Főtávtól való elszakadást és már nem tudtak visszakozni – fogalmazott a Főtáv szóvivője. Balog Róbert leszögezte: a cég a leváláskor kizárólag azokat a dokumentumokat vizsgálja, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák: valóban a lakóközösség többsége hozta meg a döntést.
A vállalatnak nincs mérlegelési lehetősége ezen a téren, a vonatkozó jogszabályok előírják számára az ellenőrzést, amit egyébként a logika is indokol. Balog Róbert az idei évvel kapcsolatban elmondta: úgy gondolja, hogy józan ember nem szünteti meg a távhőszolgáltatást, mivel ugyanolyan komfort fokozat mellett a Főtáv szolgáltatása olcsóbb. A szóvivő szerint a biztonságérzet mellett az is a távfűtés mellett szól, hogy a Főtáv minden lakástulajdonossal külön fizetteti meg a fűtésszámlát, míg a központi gázkazánt használó, önállóan fűtött társasházaknál a közös költségből fedezik a gázszámlát. Ebben az esetben tehát néhány nemfizető lakó miatt leállhat a szolgáltatás az egész házban, míg a távhő használatakor ez nem fordulhat elő.
Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog történni, mert a magyar lakosság energiafogyasztási szokásairól, jövőbeli elképzeléseiről nagyon keveset tudunk. Sajnálatos, hogy e témában állami felmérések sem készültek. Az biztos, hogy ebben az átláthatatlan, kusza rendszerben kevesen ismerik ki magukat – véli Fellegi Dénes, az Energia Klub energiahatékonysági projektasszisztense. Vélemény szerint nem kiszámíthatóak a támogatási rendszerek, ahogy teljesen kiszámíthatatlanok az energiahatékonysági ösztönző rendszerek is, legyen szó paneles, vagy családi házas pályázatokról. Elképzelhető, hogy a lakosság olyan dolgokba fekteti majd a pénzét, ami hosszabb távon egyáltalán nem jó választás és így a tőke "besül" valamilyen rossz megoldásba.
Az árakat illetően úgy fogalmazott: a torz díjszabás miatt a fogyasztók nem kapnak valós és tiszta jelzéseket. Fellegi szerint 2003 és 2009 között mintegy 600 milliárdot költött az állam arra, hogy a családok olcsóbban jussanak a fűtési energiához. Viszont ez a támogatási fajta szerinte pont azokhoz a családokhoz nem jut el, akik a legszegényebbek. Az Energia Klub szakértője szerint bizonyos években csak a gázártámogatás adminisztratív költsége meghaladta a lakossági energiahatékonysági beruházási támogatások összegét, ami nonszensz.
