Szívesen "vadászik" reklámújságban a magyar
Az Ipsos Zrt. kvalitatív részlegének egyik aktuális kutatása a címzetlen küldeményekhez, vagyis az egyes áruházak szórólapjaihoz kötődő lakossági percepciókkal és viszonyulási mintákkal foglalkozik. A vásárlók alapvetően inkább pozitívan viszonyulnak a reklámújságokhoz, mivel ezeket az akciókról és az újonnan bevezetett termékekről való tájékoztatás egyik fontos eszközének tekintik. A többség tehát az akciós reklámújságokat hasznosnak és informatívnak ítéli, de egyúttal tisztában van befolyásoló erejükkel is: az egyes áruházak közti, vásárlókért folytatott verseny egyik megnyilvánulásaként tekint rájuk.
Az akciós reklámújságok használati jellemzőinek vizsgálata során egy érdekesség: azon túl, hogy ez egy nagyon erős racionális cselekvés a vásárlók részéről, sok esetben emocionális síkon is értéktelített, mivel az akciós reklámújságok átnézése, böngészése révén valójában a tényleges vásárlás során átélt egyfajta „vadászati élmény” szimbolikus kitágítása történik meg.
Egyöntetű vélemény a vásárlók körében, hogy az akciós reklámújságok egy adott rendszert követve legyenek kialakítva, mivel ezáltal a vásárló általi feldolgozásuk válik egyszerűbbé. Az áttekinthetőséget leginkább azon reklámújságok támogatják, amelyek termékkategóriánként strukturáltak, és az alapvető, havi rendszerességgel vásárolt élelmiszerektől haladnak a speciálisabb igényeket kielégítő, a ritkábban vásárolt termékek bemutatása felé.
A gyors feldolgozás igénye hangsúlyosan szerepel a vásárlók elvárásai között, amely egyfelől a zsúfolt megjelenítés elkerülésével, másfelől az egységnyi mennyiségre vonatkozó árak szerepeltetése által lehetővé váló összehasonlíthatóság megteremtésével érhető el. Az akciós áraknak figyelemfelkeltő és a figyelmet vezető bemutatásában a vásárlók által kedvelt elemek a következők:
Reklámújság piac
A reklámújságok piaca folyamatosan növekszik: míg 2006-ban a teljes direkt marketing piac – ahová ezen anyagok is tartoznak – forgalma 28,7 milliárd volt, addig 2008-ban ugyanezen adat 39,5 milliárd forintra tehető), amelyen belül lényeges részt képez a címzetlen küldemények forgalma (2006-ban 7,4 milliárd Ft, 2008-ban majdnem 10 milliárd Ft).
