A hazai légi mentésben 130-140-en dolgoznak, köztük 19 főállású pilóta, 11 technikus, közel 90 orvos és ápoló. Évről évre nő a bevetések száma; tavaly 2800 alkalommal szálltak föl a gépek, egy-egy felszállás költsége pár százezer forintba kerül. A szóvivő szerint a kórházak többségében már kiépültek a leszállópályák, ám a fénytechnika szinte mindenhonnan hiányzik.
Egyébként a légi mentést az osztrák HeliAir GmbH-val 2016-ig érvényes szerződés szerint látja el a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. Az osztrákoktól öt helikoptert kapnak, teljes karbantartással, pilótaoktatással, az osztrák know-how-val. Az öt bérelt gép mellett a kft.-nek három saját tulajdonú helikoptere is van. A magyarok biztosítják a további teljes személyzetet, az egészségügyi tevékenységhez szükséges fogyóeszközöket. A szaktárca szerint a hazai hét légibázissal (Budaörs, Pécs, Miskolc, Debrecen, Balatonfüred, Sármellék, Szentes) és a nyolc géppel a lakosság nagy része már 15 percen belül helikopteres mentésben részesülhet.
Az európai normák szerint a földi mentőknek is a riasztást követő 15 percen belül kell megérkezniük a helyszínre a sürgősségi esetekben. Nálunk ennek az elvárásnak 78 százalékban tud megfelelni az OMSZ. Ám a jelenlegi 241 mentőállomás (ebből 13 a fővárosban van) az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretén belül épülő 22 mentőállomással együtt lehetővé teszi, hogy eltűnjenek a „fehér foltok” az ország mentőtérképéről. Az infrastruktúra-fejlesztési uniós pályázatot most állítják össze, sikeres elbírálása esetén 11,5 milliárd forintot használhatnak fel a mentés és a légi mentés területén.
A mentésirányítás fejlesztésére is pályázott a szolgálat, az uniós forrás szerződésének megkötésére várnak, azt követően folyamatosan hozzájuthatnak a 4,1 milliárd forintos összeghez. Ebből olyan informatikai fejlesztést hajtanak végre, amely a digitális adattovábbítás és a számítástechnikai eszközök segítségével végzett riasztás feltételeit is megteremti. Az OMSZ hívásfogadó és mentésirányító rendszere várhatóan az idén megvalósul. Egyébként 2007 óta az ország 26 pontján hívásfogadó központokban végzik a mentésirányítást, így a beteghez a legközelebbi állomásról helyismerettel rendelkező mentőautót küldenek. Az OMSZ is csatlakozott az úgynevezett EDR rendszerhez, amely a mentőkocsik mozgásának követésére is alkalmas.
A mentőautóparkot a 2003–07. évi közbeszerzések során lecserélték, az eset- és rohamkocsipark 85 százaléka megújult. A további gépkocsicserét uniós forrásból kívánják megoldani. A szolgálat 949 járműje közül egyébként 772 az úgynevezett futó kocsik száma, a többi tartalék.
Az eszköz- és ingatlanfejlesztés mellett viszonylag jól áll az OMSZ a humánerőforrás területén. Az alacsony bérek ellenére is vannak jelentkezők az ápolói, a gépkocsi-vezetői és a mentőtiszti állásokra, ám orvost – a nagyvárosok kivételével – nehezen találnak, a be nem töltött állások aránya 3–5 százalék között mozog.
Annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban adták át az átépített budaörsi mentőbázist, ahol a kormányzati, az önkormányzati és az üzleti szféra összefogásával európai mércével mérve is a legkorszerűbbek közé tartozó légimentő-bázist építettek ki. Ez utóbbi építésének teljes költsége bruttó 235 millió forint volt.
Nógrádi Tóth Erzsébet-->
