BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Gyógyszertárak a csőd szélén

Akár négyszáz patika húzhatja le végleg a rolót, mivel az idei költségvetésből törölték a korábban számukra nyújtott állami támogatást – állítja Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Sok gyógyszertár ingyen sem kellene a nagykereskedelmi láncoknak, mert csak veszteséget termelnének – mondja Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke.

A gondot a 2006-ban törvénynyel engedélyezett patikaalapítási liberalizáció okozta. Hatására három év alatt 412-vel, 2407-re nőtt a gyógyszertárak száma, miközben az árréstömeg tetemesen csökkent, hiszen az évente beváltott receptszám 150 millió körül maradt. Mivel az árrés a patikák egyetlen jövedelemforrása – leszámítva a kozmetikai áruk forgalmazását –, sokan nem tudják határidőre fizetni a nagykereskedőktől megrendelt gyógyszereket.

Ám a gyógyszer-nagykereskedők sem tudnak a végletekig hitelezni, hiszen nekik is ki kell fizetni a gyártók számláit. Ráadásul a patikák mellett a kórházak is egyre gyakrabban kérik a számlák kifizetésének átütemezését. Szabó Ferenc szerint a kórházak januárban – valószínűleg az OEP-től kapott többletforrások hatására – elkezdték ugyan a lejárt számlák kiegyenlítését, ám a tartozásuk most ismét eléri a három-négy hónappal ezelőtti szintet.

Mivel a nagykereskedők a patikáknál is tartozásnövekedést tapasztaltak, szigorú intézkedéseket vezettek be. Egy-két napos türelmi időt szabtak meg a számlák kiegyenlítésére, esetenként hitelkeretet állapítanak meg, amely fölött hiába is rendel a gyógyszertár, nem szállítanak a számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a patikák felének már csak készpénz ellenében szállítanak a nagykereskedők – erősítette meg a szövetség elnökének állítását a kamara elnöke.

Horváth Tamás szerint korábban közel 600-700 gyógyszertárat segített ki az állam havonta 50–150 ezer forint vissza nem térítendő támogatással, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők is elérhető távolságban hozzájussanak a gyógyszerekhez. Ebben az évben azonban megszűnt a támogatás, kizárólag a nagy forgalmú patikáktól beszedett, évi 200 millió forint körüli szolidaritási adóra számíthatnak. Ám ez a gyógyszervásárlások miatt bizonytalan, valamint a negyedévek végén derül csak ki, mennyi pénzt oszthatnak szét közöttük. A kamara a költségvetés tervezésekor jelezte: a lakosság ellátása is bizonytalan lesz, ha megvonja az állam a támogatását. Horváth Tamás úgy látja: az előző évek kudarcba fulladt kezdeményezései miatt nincs értelme a jelenlegi kormányzattal tárgyalniuk, de azt reméli, a hónapok múlva felálló új kormány nyitott lesz a gondjaikra. Szeretnék elérni, hogy a gyógyszerellátást az egészségügyi közszolgáltatás részeként definiálják. A gyógyszerellátásban érvényesülnie kell a betegellátás biztonságának, a minőségnek, a szolgálati rendnek, valamint a betegorientált szolgáltatásoknak. A társadalmi összköltségoptimum érdekében pedig vissza kell állítani a költséghatékony működés lehetőségét. Bár az intézkedések valószínűleg a költségvetés módosítását igényelnék – tette hozzá.

A kamara közgazdasági szakértője szerint a gyógyszerellátásban elindult kedvezőtlen folyamatok hátterében súlyos gazdasági tényezők is meghúzódnak. Torma Árpád úgy látja: a gyógyszerforgalom és a patikai árrés összefügg egymással. Számításai szerint ágazati átlagban egy gyógyszertár reálértéken harmadával kevesebb árrésből kénytelen gazdálkodni a három évvel ezelőttihez képest. Az államigazgatásból származó hivatalos adatok igazolják, hogy a veszteséges gyógyszertárak száma a liberalizáció óta folyamatosan növekszik: 2008-ban a fő tevékenységként gyógyszer-kiskereskedelmet folytató veszteséges vállalkozások száma 557-re nőtt. Ezzel párhuzamosan a kistelepülési kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása jelentősen csökkent. A szakember egy hét végén tartott szakmai tanácskozáson azt is elmondta: elemzéseikből kitűnik, hogy az új létesítésű gyógyszertárakat döntően külső forrásból finanszírozzák, ez egybevág a gyógyszer-kiskereskedelem növekvő eladósodásával.

Torma Árpád szerint szükség van a hosszú évek óta változatlan, degresszív kiskereskedelmi árrésrendszer módosítására és valorizálására. Jelenleg a tb által támogatott gyógyszerek átlagos árrése 11, a nem támogatott gyógyszerkörrel együtt pedig 13,2 százalék. A gyógyszerforgalom 10 százalékának árrése egy százalék alatt van, a drága készítményeké közel 40 százalék. Ám ez utóbbiaknál az állam 850 forintban maximálta az árrés összegét. A kamara ez utóbbi 1200-1300 forintra történő emelését kérte, ezzel 2,2-2,5 milliárdos többletbevételhez jutnának a patikák, ám erre nem került sor.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek