Váratlan fordulat: döntött a világ egyik legnagyobb olajhatalma, szembeszegült Ukrajnával, az oroszok pártjára állt – Zelenszkijék ezt nem fogják annyiban hagyni
Kazahsztán nem válik tranzitplatformmá olyan döntések végrehajtásához, amelyeknek nincs jogi kapcsolatuk vele – mondta Jerlan Szarszembajev igazságügyi miniszter a Tengrinews.kznak.
A miniszter azután szólalt meg, hogy az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ Bírósága (AIFC) helyben hagyta az ukrán Naftogaz kontra az orosz Gazprom ügyben hozott választottbírósági végzést. A kazahsztáni bíróság ebben engedélyezte az ukrán állami energiaipari vállalatnak, a Naftogaznak, hogy egy gázszállítással kapcsolatos ügyben mintegy 1,4 milliárd dollárt hajtson be az orosz Gazpromtól.
A végzés végrehajtásához azonban Kazahsztánnak is hozzá kellene járulnia. Ezt azonban nem teszi meg. A miniszter indoklása szerint „a bírósági végzést egyoldalúan, az alperes részvétele nélkül adták ki. Ez nem végleges döntés: csak tájékoztató jellegű, és még nem lépett jogerőre. Az alperesnek joga van a megadott határidőn belül indítványt benyújtani annak hatályon kívül helyezésére, ezt követően pedig mindkét fél részvételével teljes körű tárgyalásra kerül sor. Ebben a szakaszban korai lenne bármilyen végrehajtásról beszélni.”
Rámutatott, hogy
Kazahsztán jogi mechanizmusai nem teszik lehetővé a joghatóságán kívül eső viták elbírálását, ezért a bíróság szóban forgó határozata nem hajtható végre az országban.
Ráadásul az esetnél hiányoznak az AIFC-vel való joghatósági kapcsolat alapvető elemei: a Gazprom PJSC nem résztvevője az AIFC-nek, a vitatott tranzakciót nem az AIFC-nél kötötték meg, a vitára nem az AIFC törvénye vonatkozik, és a felek nem kötöttek megállapodást az elismerési és végrehajtási kérdések AIFC elé utalásáról. Az „Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központról” szóló alkotmányos törvény viszont az AIFC Bíróság joghatóságát az AIFC-hez kapcsolódó, és a felek megállapodása alapján elé utalt viták meghatározott kategóriáira korlátozza.
Az igazságügyminiszter kifejtette, hogy Kazahsztán részese az 1958-as New York-i Egyezménynek, amely szerint a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtása a végrehajtás helye szerinti állam eljárási szabályai szerint történik.
Szarszembajev hivatkozott a Kazah Köztársaság Polgári Perrendtartására, amely kimondja, hogy "a végrehajtási kérelmet a jogvita helyszíne szerinti bírósághoz, vagy a jogi személy szervének helyszínéhez, vagy ha a helyszín ismeretlen, az adós vagyonának helyszínéhez kell benyújtani. A Gazprom telephelye ismert. Ez egy fontos eljárási irányelv, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
Rámutatott, hogy „az AIFC előtti tárgyalás még nem fejeződött be. A bíróság meghallgatja mindkét fél álláspontját, ezt követően születik meg a végleges döntés".
A Naftogaz kontra Gazprom-ügy
A Naftogaz szerint ez az első nyilvános külföldi bírósági döntés, amely elismeri és engedélyezi a Gazprommal szembeni választottbírósági ítélet végrehajtását egy másik államban.
A Naftogaz 2022-ben indított választottbírósági eljárást a Gazprom ellen, azt követelve, hogy az orosz gázipari óriás fizessen a földgáz Ukrajnán keresztüli szállításának megszervezéséért.
Márciusban a Naftogaz közölte, hogy a svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elutasította a Gazprom kérelmét, amelyben az orosz vállalat egy korábbi választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A végzés szerint a Gazpromnak több mint 1,4 milliárd dollárt és kamatokat kell fizetnie a Naftogaznak – a Reuters összefoglalója szerint.
„A kazahsztáni bírósági döntés újabb gyakorlati eredmény a Gazpromtól történő pénzbehajtás folyamatában” – mondta Szerhij Koreckij, a Nafrogaz vezérigazgatója a szerdai ítélethirdetés után. Koreckij hozzátette, hogy a Naftogaz több joghatóságban is dolgozik a választottbírósági ítélet végrehajtásán.
Kazahsztán igazságügyi miniszterhelyettese a helyi médiának már akkor azt mondta, hogy az ítéletet hozó Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ Bírósága területen kívüli jellegű, és nem a kazah jogszabályokon alapul.
Kazahsztán könnyen beszél
Míg az ukránokat Oroszország minden téren próbálja ellehetetleníteni, addig Kazahsztán a világ egyik legnagyobb olajhatalmaként bővelkedik az energiában. Az eddig ismert olajkészletei a globálisan ismert mennyiség közel 2 százalékát teszik ki a Worldometer összeállítása szerint.
Sőt, Európa több országába is szállít az ázsiai olajhatom. A nyersanyagjára akkora szükség van, hogy Nagy-Britannia nemrég engedélyt adott a szankcionált Transzneftnek, hogy továbbra is részt vegyen a kazah olaj szállításában 2028-ig. A döntés biztosítja az európai ellátást, miközben papíron továbbra is érvényben maradnak az Oroszországgal szembeni korlátozások.
Kazahsztán 2023 óta szállít olajat Németországba a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és a mennyiség folyamatosan nő. 2025-ben 2,1 millió tonna érkezett ezen az útvonalon, 2026-ra pedig már 2,5 millió tonnával számolnak. Ez nem elhanyagolható tétel egy olyan időszakban, amikor Európa folyamatosan új forrásokat keres.
A kazah export ráadásul nagyrészt eleve Oroszországhoz kötődik földrajzilag. Az ország olajának mintegy 80 százaléka a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium rendszerén keresztül jut el a világpiacokra, amelynek tengeri terminálja az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében található.
Magyarán az orosz infrastruktúra megkerülése jelenleg szinte lehetetlen.
