Csődközeli vidéki repterek

Számos vidéki önkormányzat szabadulna veszteséges, kihasználatlan repülőterétől, mert nincs pénze sem a fenntartására, sem az életre keltésére. A kilátástalan helyzetben a repülőtéri beruházások megálltak vagy el sem indultak. Szakmai szövetségük szerint félő, hogy legalább a felük csődbe megy, korábbi, milliárdos fejlesztéseik pusztulásnak indulhatnak. A csökkenő, elvesző forgalomért, a gyenge versenyképességért a szakma elsősorban a hazai szabályozást okolja, s csak másodsorban a válságot. Miközben ugyanis a repülésről szóló új törvény késik, számos jogszabály akadályozza a belföldi és a regionális kereskedelmi repülés kialakulását.

„A nemzetközi repülőjáratok jövedékiadó-mentességet élveznek, a belföldiek viszont nem, így az utóbbiak literenként 200 forinttal többet fizetnek a kerozinért” – hozott lapunknak példát Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének (VRSZ) elnöke. A kis lobbierejű szerveződés tavaly hiába juttatta el 10 pontba tömörítve a szakma problémáit a döntéshozóknak, nem jutott semmire.

A hazai légi közlekedést Vadász László túlzottan Ferihegy-központúnak tartja, s úgy sejti, a döntéshozók a fővárosi repülőtér működésében érdekeltek, a vidéki repülőterek fejlődését nem tartják fontosnak. Az állam a külföldi tulajdonú Budapest Airportnak számos olyan feltételt biztosít (tűzoltóság, egyes légiirányítási, őrzési és biztonsági feladatok stb.), amelyet a vidékieknek maguknak kell megoldaniuk vagy drága szolgáltatásként igénybe venniük.

Hasonlóan vélekedik a veszteséges Pécs-Pogány Airport Kft. ügyvezetője, Gragovácz Márk is. Az általa vezetett légikikötőből utoljára 2008 szeptemberében indult menetrend szerint járat, egy korfui charter. Azóta csak sportrepülők és ad hoc charterek használják az infrastruktúrát, bár talán a nyáron megint lesz egy charter. Ki kellene bővíteni a kifutópályát, de mostani helyzetükben nincs pénzük fejlesztésekre a tulajdonos önkormányzatoknak. Tavaly júniusban megkísérelték eladni a repülőteret vagy üzemeltetését bérbe adni, de nem sikerült.

A három tulajdonos önkormányzat nyakán maradt a Győr-Pér légikikötő is. A társaságba annak több milliárd forintnyi beruházási igénye miatt szerettek volna idegen tőkét bevonni, akár a reptér egészének az eladása árán is. A ma csak 35-50 fős gépek fogadására alkalmas repülőtérnek ugyanis utasterminált, nagyobb gépek fogadására alkalmas kifutópályát és további, leszállást segítő műszereket kellene vásárolnia. Ám rosszkor jött a válság, nem volt olyan érdeklődő, amely vállalta volna az elvárt fejlesztéseket. A Győr melletti repülőtér egyébként viszonylag kedvező helyzetben van a nyugati határ közelsége miatt, és mert a nyugati gazdaság már kilábalni látszik a válságból. „Igaz, hogy a tavalyi személyforgalma 29 százalékkal, 9 ezer főre esett (csak üzleti utasai vannak), de a teherforgalma 60 százalékkal, 270 tonnára nőtt. Árbevétele mintegy 300 millió forint volt, az üzemi bevételei nagyrészt fedezték a nagyon takarékos működést. Erre az évre már szerény növekedést tervez” – mondta Vadász László, aki a Győr-Pér Airport ügyvezető igazgatója is.

Pihen az önkormányzati tulajdonú debreceni repülőtér is, de áprilistól újraindítja a nyári chartereit. Légterét és infrastruktúráját jelenleg gyakorlórepülésre használják a légitársaságok. Az Airport Debrecennek 2010-ben a tavalyi öt desztinációnál kevesebbje lesz, de ugyanannyi járatot indít majd, mert egyes célországokba több gépet tud küldeni. Az utazási irodák óvatosak voltak, nem mertek többet bevállalni – tudtuk meg a cégtől, nem hivatalosan. A repülőteret egyébként tavaly ősszel eladták, de miután az új tulajdonos nem fizetett, kénytelen volt az önkormányzat visszavenni, és vállalni az évi több százmilliós veszteséget.

A gazdaságtalanul működő őcsényi repülőteret fejlesztő kht. már a felszámolás sorsára jutott a Napi Gazdaság szerint. A kht. 2003-ban 330 millió forintból kiépítette a Szekszárd közeli légibázis közműhálózatát, felújította a központi épületet, irodákat, éttermet és egy kilátót alakított ki, és rendbe tették a füves kifutópályát. A társaság egy AN–2-es repülőt is vett, ezzel sétarepülést kínál. A VRSZ-től kapott tájékoztatás szerint veszteséges többek között a békéscsabai, a szegedi és a nyíregyházi repülőtér is.

Üdítő ellenpélda a sármelléki repülőtér, minapi, sikeres bérbeadásának köszönhetően. A FlyBalaton félévnyi kényszerpihenő után április 1-jén fogad újból repülőt. A reptér a tavalyi 12 ezres forgalom után az idén 25-30 ezer utast vár, a 2008-as 150 ezer fős rekordot 2012-re szeretné elérni. „A legalább nullszaldós működés évi 300 ezer utas mellett várható, 3-5 éven belül. Az addig jelentkező, évente mintegy félmilliárd forintosra becsült veszteséget az SCD finanszírozza” – válaszolt lapunknak a befektetőcsoport kommunikációs igazgatója, Elkán Péter.

A belföldi kereskedelmi repülést hátráltató adójogszabályok

A gazdaság, az áruforgalom pörgését nehezítő jogszabályok

A repülőterek működésének szabályozatlansága

A HungaroControl monopolhelyzete és irreális árai

Az érdekcsoportok érdekében születő jogszabályok

A belterjessé vált hazai légiközlekedési piac

A BA privatizációs szerződésének korlátozó tényezői

Légiközlekedési koncepció és repülőtér-hálózati terv hiánya

Az esélyegyenlőség hiánya, torz versenyhelyzet

Forrás: VRSZ

A belföldi kereskedelmi repülést hátráltató adójogszabályok

A gazdaság, az áruforgalom pörgését nehezítő jogszabályok

A repülőterek működésének szabályozatlansága

A HungaroControl monopolhelyzete és irreális árai

Az érdekcsoportok érdekében születő jogszabályok

A belterjessé vált hazai légiközlekedési piac

A BA privatizációs szerződésének korlátozó tényezői

Légiközlekedési koncepció és repülőtér-hálózati terv hiánya

Az esélyegyenlőség hiánya, torz versenyhelyzet

Forrás: VRSZ Sereghajtók vagyunk Európában mindenütt kiemelten kezelik a regionális repülőterek működését, hiszen azok a vidéki régiók tőkevonzó képességének fontos elemei. A hozzánk hasonló méretű és lélekszámú EU-tagállamokban

a regionális és körzeti repülőterek piaci részesedése 35-55 százalékos a központi fővárosi repülőterek mellett. Magyarország a lista alján van: a vidéknek kevesebb mint egyszázalékos a piaci részesedése.

Egy-egy repülőtér közelsége ma már a befektetések számára kötelező telephelyfeltétel, egyben pedig az egyik leghatékonyabb területfejlesztési tényező.-->