Nem csak az olaj drágul: kulcsfontosságú anyagból is hiány alakulhat ki a Hormuzi-szoros blokádja miatt
A Hormuzi-szoros lezárása miatt számos nyersanyag kínálata szűkült be, korántsem csak az olaj vagy a földgáz hiányáról van szó. Ezek pótlása nem egyszerű, és nemcsak a beruházások időigénye miatt. Az egyik keveset emlegetett nyersanyag, aminek a kínálata most jócskán lecsökken, a kén, amelynek a 90 százalékát kénsavként használják az Egyesült Államokban, de valószínűleg világszerte is hasonló az arány.
Nagyon sok kén érkezik a Közel-Keletről
A tengeri kénkereskedelem fele halad át a Hormuzi-szoroson, és a piac már az iráni háború kitörése előtt is a hiány jeleit mutatta, a Modern War Institute írása szerint az amerikai kénárak elérték a 650 dollárt tonnánként, amin a háború kitörése újabb 25 százalékot dobott.
A kén és a kénsav főként olyan területeken használatos, mint az ércek kinyerése és finomítása, de a csipgyártásban vagy épp az akkumulátorgyártási anyagok kezelésében és a műtrágyákban is.
Az orosz–ukrán háború kezdetén gyakran merültek fel a neon hiánya miatti aggodalmak, ami később nem igazolódott be, míg a ritkaföldfémek kínai ellátása, illetve annak leállítása ugyanakkor valódi zavarokat okozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kén melyik kategóriát jelenti majd, de azt igen, hogy a kéntermelés felpörgetése nem lesz könnyű feladat.
Nincsenek már kénbányák, mert nem tudtak versenyezni az olajfinomítással
Bár az ezredfordulóig még léteztek kénbányák, a nyersanyag előállítása ma már sokkal inkább a kénben gazdag, úgynevezett savanyú kőolajok finomításának a mellékterméke. Ez természetesen sokkal olcsóbb, mint a közvetlen bányászat, ám ez azt is jelenti, hogy sokkal nehezebb a kéntermelés ösztönzése.
Mivel a termelés célja nem a kén előállítása, hanem a különböző finomított termékek, mint a benzin, a gázolaj vagy a kerozin gyártása, a kén árának emelkedése nem feltétlenül vezet a termelés bővüléséhez.
Egy melléktermék előállításának felpörgetése sosem egyszerű feladat, és nem csak a kén az egyetlen, ami Közel-Keletről érkezik, ám önálló termelése gyakorlatilag nem létezik, ilyen például a hélium is. Nem a térségből származik, de az ezüst ralijakor is hasonló aggályok merültek fel, igaz, a szürke fém együtt emelkedett az arannyal és a rézzel, amely a bányáknak gyakori járulékos haszna.
Azonban a melléktermék szerepe egy-egy anyag létrehozásában nem mindig marad marginális, elég, ha arra gondolunk, hogy a világpiacon egyre meghatározóbb szerepet játszó amerikai LNG mögött is a palaolaj-termelés melléktermékeként felszínre hozott földgáz áll.
A kénsav központi szerepet játszik például az egyik rézfinomítási eljárásban (SX/EW), amely a globális finomított réztermelés mintegy 16 százalékát adja. A réz pedig stratégiai nyersanyagnak számít, hiszen a transzformátoroktól az elektromos kábeleken át számos területen kulcsfontosságú. A kénsav emellett más ércek, például a nikkel vagy a kobalt feldolgozásában is kulcsszerepet játszik, amelyek az egyik leginkább elterjedt akkumulátorkémiában játszanak nagy szerepet.
