Ellátási gondok és drágulás jöhet? Megszólalt a szakértő a Tisza Párt energiatervéről

A közelmúltban nyilvánosságra került egy, a Tisza Párthoz köthető energetikai terv, amely jelentős változásokat vetít előre Magyarország energiaellátásában. A dokumentum szerint egy esetleges kormányváltás esetén hosszabb távon cél az orosz energiahordozóktól való leválás.

A tervezet komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki. Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány energetikai szakértője a SZON-nak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen irányváltás jelentős gazdasági következményekkel járhat. Véleménye szerint az energiaforrások átalakítása rövid és középtávon költségnövekedést okozhat.

Veszélybe kerül a rezsicsökkentés, hibás az energiapolitika

Hortay Olivér kiemelte, hogy szerinte milyen rövid és hosszú távú következményekkel járna, rövid távon az energiakínálat drasztikusan visszaesne, ha Magyarország leválna az orosz energiáról, ami jelentős áremelkedést és az ellátásbiztonság csökkenését idézné elő. „Közép és hosszú távon új szereplők jelennének meg a piacon, és új infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, amelyek egy új egyensúlyi helyzetet teremtenének, ám a jelenleginél jóval magasabb árszinten” – mondta a Századvég Alapítvány szakértője.

Hortay Olivér szerint Magyarország földrajzi és történelmi adottságai determinálják az orosz beszerzések domináns arányát az ellátásban. Ez azonban nem jelent kizárólagos elköteleződést, a magyar kormány diverzifikációban gondolkodik: azaz azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb beszállító, a lehető legtöbb útvonalon keresztül a magyar piacra juttathassa az energiáját. 

Oroszország egész egyszerűen kedvezőbb feltételeket biztosít, mint mások

„Annak, hogy Oroszország továbbra is meghatározó a regionális energiapiacokon, az az oka, hogy kedvezőbb feltételeket biztosít, mint mások” – emelte ki az energetikai szekértő, aki beszélt a rezsicsökkentés fenntarthatóságáról is.

A rezsicsökkentési program fenntartása tavaly több mint 800 milliárd forintba került, aminek a nagy részét a Molra kivetett különadó fedezte. A háború kirobbanását követően az orosz olaj olcsóbbá vált a nyugatinál, ami a Molnak többlethasznot biztosított. „A kormány egy dedikált különadóval ezt a többletet csatornázta be a Rezsivédelmi Alapba. Ha az orosz energiahordozókat kivezetnék, akkor egyrészt megnövekednének a piaci gáz- és áramárak, azaz a rezsicsökkentés költsége is megemelkedne, másrészt

amiből a különadót fizette, és ami a Rezsivédelmi Alap legvaskosabb finanszírozási lábát jelentette. A programot így nem lehetne fenntartani” – részletezte az orosz energiahordozókról leválás veszélyeit Hortay Olivér, akit arról is kérdeztünk, mit is takar a brüsszeli energiapolitika, amihez a kiszivárgott tervek szerint a Tisza Párt idomulni szeretne.

Elmondta, ez az orosz energiahordozók kivezetését, valamint az energiavállalatokat korlátozó és a lakosságot védő állami intézkedések visszavágását jelenti. Az Európai Bizottság számos alkalommal megfogalmazta, hogy ezekből a lépésekből nem enged. 

Magyar Péter és Donald Tusk: egyik kutya, másik eb...

Az Origo cikke párhuzamot von a jelenlegi lengyel miniszterelnök, Donald Tusk 2023-as kampányígéretei és a Magyar Péter vezette Tisza Párt között. Azt írják:

Még a benzinárak egyik napról a másikra történő drasztikus csökkentését is. Ezekből az ígéretekből semmit sem tartott be. A jelenlegi válság alatt Lengyelországban az üzemanyagárak már veszélyesen közel kerültek ahhoz, hogy elérjék a kampányban ígért szint közel kétszeresét. Miután Tusk (aki Magyar Péterhez hasonlóan szintén egy brüsszeli báb) kormánya hatalomra került, ez az állampolgárbarát megközelítés drasztikusan megváltozott, a korábbi védőintézkedéseket eltörölték.

A Tisza azonnal eltörölné a védett árakat

A Tisza kiszivárgott energiaátállási terve feketén-fehéren le is írja, hogy ha javítani kívánják a kapcsolatukat Brüsszellel, akkor nincs más lehetőségük, mint kitiltani az orosz beszerzéseket, eltörölni a védett árat és a rezsicsökkentést, illetve csökkenteni a nemzeti energiavállalatok lehetőségeit. „Ezek a lépések Magyarország és különösen a magyar háztartások mozgásterét szűkítenék, a nemzetközi energiavállalatok, valamint az Európai Bizottság mozgásterét pedig tágítaná” – hívta fel a figyelmet szakértő.