Titkos lőporgyárüzlet? Nemzetbiztonsági vizsgálat indult az Ukrajnába tartó szállítási terv miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNemzetbiztonsági vizsgálatot indított az Alkotmányvédelmi Hivatal egy olyan ügyben, amely egy magyarországi lőporgyár lehetséges felvásárlásához és az ott gyártott termékek külföldre szállításának tervéhez kapcsolódik – közölte a miniszterelnöki kabinetiroda.
A tájékoztatás szerint a hivatal 2024 júliusában szerzett tudomást arról, hogy
egy férfi, valamint a haditechnikai szektor több ismert szereplője üzleti lobbitevékenységet folytatott a balatonfűzfői lőporgyár megszerzése érdekében.
Az érintettek az ügyben egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével is.
A hivatal információi szerint a tervezett konstrukcióban a gyár megvásárlása ukrán finanszírozással valósult volna meg, ugyanakkor Ukrajna közvetlen tulajdonosként nem jelent volna meg az ügyletben. A feltételezett cél az volt, hogy
az üzemben előállított lőport Ukrajnába szállítsák.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal közölte, hogy ez a terv ellentétes lehet Magyarország érdekeivel, ezért az ügyet a nonproliferációs és haditechnikai engedélyezési osztály vizsgálja. Ez a szervezeti egység felelős többek között a haditechnikai eszközök, valamint a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó technológiák és szaktudás ellenőrizetlen terjedésének megakadályozásáért.
Az esetről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is tájékoztatták.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal hangsúlyozta: működése során nem politikai szempontok alapján jár el, és minden olyan esetben fellép, amikor felmerül a gyanú, hogy Magyarországról fegyver vagy hadianyag kerülhet konfliktuszónába.
A közlemény kitér arra is, hogy a 444.hu újságíróit az ügyről részletesen informálták, ugyanakkor a kormányzati álláspont szerint a portál ennek ellenére „hamis tartalommal” számolt be a történtekről.
Az ügy érzékeny geopolitikai és belpolitikai kérdéseket is felvet, különösen az ukrajnai háború és a fegyverszállítások körüli nemzetközi és hazai viták fényében.
Korábban rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök, miután összehívta a Védelmi Tanács ülését az ukrán olajszállítások leállása miatt. A kormányfő közlése szerint január 27. óta nem érkezik kőolaj Magyarországra a Barátság-vezetéken keresztül, ami példátlan helyzetet teremtett az ország energiaellátásában.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a rendelkezésre álló információk alapján a leállás nem műszaki eredetű, hanem politikai döntés következménye. A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentései további aggodalomra adnak okot, mivel Ukrajna újabb lépésekre készülhet a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
A kialakult helyzetre reagálva a kormány azonnali biztonsági intézkedéseket rendelt el. A kritikus energetikai infrastruktúra védelmét megerősítik, ennek keretében katonai jelenlétet biztosítanak a kiemelt létesítményeknél, valamint a szükséges védelmi eszközöket is telepítik. Emellett a rendőrség fokozott járőrszolgálatot lát el az erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környezetében.
Külön intézkedésként Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendeltek el, amely a létesítmények biztonságának további erősítését szolgálja.
A feszültséget tovább növeli, hogy nemzetközi szinten is aggasztó fejleményekről érkeztek hírek. Az orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ülésén arról beszélt, hogy információik vannak a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezeték elleni esetleges támadások előkészületeiről. Egy ilyen akció súlyossága messze meghaladná a Barátság-vezetéket ért incidenseket, és erős hatással lenne az európai energiaellátásra.
A jelenlegi helyzet így nemcsak regionális, hanem szélesebb geopolitikai kockázatokat is felvet. Az energiaellátás biztonsága, valamint az infrastruktúra védelme kulcskérdéssé vált, miközben a politikai feszültségek tovább éleződnek a térségben.
