A Start Zrt. felmérése az Opten adatbázisa alapján készült, kizárólag a KKV-kra terjed ki az ingatlanos vállalkozások kivételével. Csak a tőkeemeléses, új tulajdonos bekerülését eredményező befektetést vizsgáltak. Elhangzott, hogy azért a 2008-as adatokat teszik most közzé, mert az átfutás miatt csak a tárgyévet követő novemberre jut el az Optenhez, a Start ez után dolgozza fel. A kutatás során a tízmillió forint feletti tőkeemeléseket vették számításba.
Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy mindössze 52 esetben történt tízmillió forint feletti, új tulajdonostól származó tőkeemelés a magyarországi kkv-knál 2008-ban, mintegy 4,4 milliárd forint értékben. Több mint 270 ezer magyarországi kkv-ról beszélhetünk, ezek között mindössze 350 cég esetében történt tőkeemelés, összesen több mint 40 milliárd forint értékben.
Az átlagos befektetési méret 6 százalékkal nőtt a 2007-es 80,2 millió forintról 84,9 millióra forintra, a befektetések darabszáma 60-ról 52-re csökkent. Ebből 36 100 millió forint alatti volt, 200-500 millió forintos befektetés csak 6 esetben fordult elő. A mikrovállalkozások közül 30, a középvállalkozások közül viszont csak kettő vont be tőkét. Az egyes szektorokat tekintve a és a gépjárműjavítás járt az élen, 2008-ra csökkent a szállítás, raktározás, információ és kommunikáció aránya, nőtt viszont a feldolgozóipari befektetések száma. A statisztikából kiderül, hogy megdöbbentően kicsi a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység aránya - tette hozzá Zoltán Csaba.
A Start Zrt a régiók tőkebevonási képesságát is vizsgálta. Aszerint értékben, valamint darabszámban is a közép-magyarországi régió vezet, az elmaradottabb régiókban viszont nagyon kevés befektetés volt. A legnagyobb befektetés egy nyugat-dunántúli kereskedelmi vállalkozásnál történt 430 millió forint értékben.
A társaság azt is felmérte, hogy a vállalkozások milyen mértékben hajlandóak külső tőkét bevonni cégeikbe. Kiderült, hogy sokan nem is gondolkodbak a forrásszerzés ezen formájában, a további növekedést inkább a keletkezett nyereségből, vagy hitelből fedezik.
Emellett azonban az sem elhanyagolható, hogy a KKV-szektor a magas kockázati szinttel bír, valamint riasztó a vállalkozások pénzügyi helyzetének átláthatatlansága, valamint a befektetők jog- és érdekérvényesítésének problémája is.
Zoltán Csaba a tavalyi évről szólva elmondta: bár még nincsenek adatok, a tendencia nagyon nem változhatott, inkább csak romlott a kép, 2009-ben kevesebb befektetés történhetett.
Dr. Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem docense az adatokat magyarázva elmondta: a KKV- szektor az alacsony szintű innováció és a vállalkozók menedzser-ismereteinek hiánya miatt is nehezebben jutnak külső forrásokhoz. Szerb László tapasztalatai szeritn a vállalkozások döntő többsége inkább addig vár a fejlesztéssel, míg össze nem jön rá a saját forrás. A szakember aláhúzta: az is nagy probléma, hogy ma még kevés a kockézati tőke fogadására alkalmas vállalkozás. Hozzátette, hogy a fiatal, pár éves céget helyett inkább a "gazellákat", a 10 évnél idősebb, innovatív, külpiacokkal is rendelkező cégeket kellene támogatnia a külső tőkének. Ezek növekedésre képes társaságok, amelyek további bővülése külső tőkével könnyen elérhető.
