Annak kapcsán kérdeztük meg az elnököt, hogy ismét fellángolt a rezidensvita. Ennek legfőbb oka a nagyon alacsony, havi 150 ezer forintos bruttó fizetés, valamint hogy a kormány rendeletben írta elő: az állami pénzen képzett és szakvizsgát tett doktoroknak a képzési idővel azonos ideig itthon, az egészségbiztosítóval szerződésben lévő kórházak valamelyikében kell gyógyítani.
Ezért emelt szót a Magyar Rezidensszövetség. Ennyi pénzért heti 50-60 órát dolgozni, s a tetejében az új kormányrendelettel elviselni a röghözkötöttséget, méltánytalan – panaszolta Papp Magor, a szövetség elnöke. Ezért annak felfüggesztését kérik, ellenkező esetben kilátásba helyezték, hogy az egyetemen most végző fiatalok egyike sem vesz részt a szakorvosképzésben.
Ám érthető a hazai betegellátásért felelősök szigora is. Ezért lehet megfontolandó Rácz Jenő javaslata. Ha sikerül azt gyakorlattá tenni, minden fél jól jár, s nem sérül az EU szabad munkaerőmozgásának elve. Az elvándorlás egyébként nem csak magyar probléma, hasonlóan érinti a volt szocialista országok egészségü-gyét. Ezért közösen lehetne kezdeményezni, hogy mindenki számára megfelelő, az uniós elveket nem sértő megoldást találjanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként korábban már megfogalmazta: nem tartható fenn az igazságtalan állapot, hogy a szegény országok közpénzen kiképzett szakorvosai a jobb munkakörülmények és a jelentősen magasabb fizetések miatt a gazdag országok kórházaiban helyezkedjenek el.
Az ezredforduló körül azért nem okozott különösebb gondot nálunk az orvosok elvándorlása, mert a tőlünk nyugatra távozók helyét a határon túli, elsősorban Erdélyből jövő, magyarul tudó doktorok töltötték be. Ám Románia uniós csatlakozását követően megindult a visszavándorlás. Így mára a hazai orvoshiány sok kórházban és több szakterületen (altatóorvos, patológus, pszichiáter, gyermekgyógyász) veszélyezteti a betegellátást.
A kórházszövetség becslése szerint egy évfolyamnyi szakorvos hiányzik a kórházakból, sok helyen részállású nyugdíjas orvosokkal tudják csak garantálni a munkát. S ha júliusban életbe lép a gyógyítás tárgyi és személyi minimumfeltételeiről szóló új jogszabály, úgy a mostaninál is több orvost kell alkalmazniuk, különben nem kapnak működési engedélyt a tisztiorvosi szolgálattól – állítja a szövetség elnöke.
Pedig éppen a szakemberhiány érdekében alkotta meg a kormány az új képzési rendeletet, hiszen, mint azt Székely Tamás tárcavezető mondta: feladata a tízmillió magyar ember egészségügyi ellátása. Úgy gondolja, elvárható a közpénzekből kiképzett orvosoktól, hogy legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyit a szakvizsga megszerzésére fordítottak. Az új rendelet szerint az egyetemet elvégzett fiatalok azzal a hazai kórházzal kötnének munkavállalási szerződést, ahol dolgozni szeretnének. A kórháztól kapott bérük, a képzéssel együtt járó költségek mellett a hiányszakmát tanulók további támogatást is kapnának az államtól, ez havi 64 500 forint. Ám ha a szakvizsga megszerzése után a doktor olyan kórházban kíván elhelyezkedni, ahol a tanult szakma nem hiányszakma, ez utóbbi összeget vissza kellene fizetnie.
Rácz Jenő szerint a rossz fizetések nem csak a fiatalokat sújtják. Az ágazatban dolgozók átlagbére ötöde, tizede a fejlett uniós országokban dolgozókénak. Ezért sürgősen ki kellene dolgozni az orvosi életpályamodellt, s megkezdeni a bérek emelését, a felzárkóztatáshoz hosszú időre van szükség.
Rezidensügyben újabb tárgyalás várható. Bár Papp Magor a miniszteri találkozójuk után megjegyezte: kitartanak álláspontjuk mellett, s mindent meg fognak tenni azért, hogy a rezidensrendeletet felfüggesszék.
Háziorvosi praxisok orvos nélkül
A hazai 6800 háziorvosi praxis közül 100-150 folyamatosan betöltetlen. Pályakezdő rezidensek és a kórházakból kikerült szakorvo-sok kiképzésével próbál segíteni az orvoshiányon az Országos Alapellátási Intézet – mondta Balogh Sándor főigazgató. Mivel sürgető az ágazat átalakítása, meg kellene erősíteni a kórházaknál olcsóbban működtethető, lakosságközeli és definitív (végleges) ellátást háziorvosi rendszert.A rezidensek többsége a szakvizsgát követően elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon átadott, 2–8 millió forintot érő praxist. Szükség van a praxiscsere koordinált rendszerben való megoldására – tette hozzá a főigazgató.
A rezidensek többsége a szakvizsgát követően elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon átadott, 2–8 millió forintot érő praxist. Szükség van a praxiscsere koordinált rendszerben való megoldására – tette hozzá a főigazgató. Ingyen kapott szakorvosok -->
