Több út is vezet az energia-önellátás felé, bár nem feltétlenül népszerű lépéseken keresztül. Gázigényünk például egyből lecsökkenne, ha a fogyasztóknak nem kellene támogatniuk az egyébként is nyereséges gázmotorok működtetését. „Szükség lenne – uniós mintára – egy olyan tanácsra a csak jogkövetésre jogosult energiahivatal fölött, amely az erőmű-beruházások végső engedélyéről döntene, egyedi szempontokat is figyelembe véve” – mondták lapunknak szakértők.
Bármilyen energiahordozóban is gondolkodunk, 2025-ig 6200 megawattnyi áramtermelő kapacitást kell létrehozni az addig lebontandó erőművek pótlására, illetve a többletigény kielégítésére. (Ebből 2000 megawattnyi lenne a többletigény, amelynek a negyedét importból kellene kielégíteni.) A helyzet azonban sokkoló: a tervezett, együtt 4402 megawatt kapacitású, gáztüzelésű erőművekből 2015-ig jó eséllyel csak az a három épül meg, amelyhez már hozzáfogtak. Ezek az E.On gönyűi 1-es blokkja, a dunamenti G3-as blokkja, és a bakonyi két kisebb egysége, összesen 969 megawatt kapacitással. Csúszhat viszont a Kárpát Energo amúgy már épülő vásárosnaményi erőműve, és fel sem épül vagy a tervezettnél csak jóval később a gönyűi 2-es, a dunamenti G4-es, a csepeli 2-es, továbbá a Mol és a Tiszai Erőmű két-két blokkja, végül a Dunaújvárosi Erőmű. Az ETV-Erőterv tanulmányát összeállító Stróbl Alajos főmérnök a hosszú távú gázszállító nélküli EMFESZ Kft. 2520 megawattnyi, nyírtassi projektjével már nem is számolt.
Nem lesz szenes boom sem, bár e beruházások csökkentenék az ország energiaimport-függését. Pillanatnyilag csak a Mátrai Erőmű 2015–2016 között felhúzandó lignit- és biomasszablokkja épül meg nagy valószínűséggel. Közben várólistán maradhat a Mohácsi Erőmű importfeketeszénre és a Borsodi Erőmű hazai barnaszénre alapozott elképzelése. A mecseki feketeszén-alapú, illetve nógrádi barnaszénalapú terveket Stróbl Alajos a „még irreálisabb” jelzővel illette.
A szakember elsősorban piaci, piacszabályozási okokat lát a háttérben. „Tavaly 5,5 százalékkal esett a hazai villamosenergia-felhasználás, a termelés viszont 10 százalékkal, mert közben 41,2 százalékkal felfutott az importszaldó” – mutatott rá érdeklődésünkre. S hiába akarna egy áramtermelő társaság felkészülni a válság utáni időszakra, csak akkor kap hitelt, ha garantálja, hogy lesz vevő az új erőmű termékére.
Stróbl Alajos az áramimport tavalyi felfutásában a térségben gondolkodó, egészséges energiapolitika megnyilvánulását látja. Azt mondja, ha az állam piac helyett az energiaipart szabályozza, az következik be, amit ma látunk: Magyarországon mintegy 50 százalékkal drágább a támogatott, szélerőművi áram, mint Ausztriában. Szintén a térségi szemléletnek és a speciális finanszírozási konstrukciónak tudható be, hogy a Paksra tervezett 5-ös és 6-os blokk jelen banki feltételek között is megvalósítható, sikeres beruházás lehet. „A régióban tervezett új atomerőművi egységek közül – Temelín, Mohi, Cernavoda, Paks – az exportál előbb, amelyik előbb megépül. A paksi projekt azért nem függ majd közvetlenül a bankoktól, mert a kormány feltehetően garanciát vállal rá, a beruházásba bevonnák a legnagyobb erőműtársaságokat, a szállítóktól pedig szállítói hitelt kérhetnek” – magyarázta.
1989-ben az országnak 215 megawattonként számolva, hat erőművi egysége volt a Dunamenti Erőműben, három a Gagarinban, négy a Tiszai Erőműben és nyolc Pakson. A privatizáció után az új tulajdonosokkal kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések nem ösztönözték a tulajdonosokat korszerűsítésekre. Amikor a közelmúltban, brüsszeli nyomásra e szerződések megszűntek, az alacsony hatásfokú blokkok versenyképtelennek bizonyultak. Igaz, fejlődés is volt az elmúlt években: új, kombinált ciklusú blokkot épített a Budapesti és a Debreceni Erőmű, a BC és a TVK.
Munkahelyet hoz a megújuló
„A megújulóenergia-beruházásokra sem azért van szüksége az országnak, mert ez a típusú energiahordozó olcsó lenne, hanem mert a hozzá szükséges berendezések gyártása piacot jelent, bevételt hoz, munkahelyet teremthet. Most például a hazai megújulóberuházásokkal a németországi napelem- és a spanyolországi szélturbinagyártók járnak jól” – fejtette ki Stróbl Alajos.
Szerinte nem az az igazán jó árpolitika, amely alacsonyan tartja a gáz és az áram árát. A támogatást inkább az iparnak, a termelésnek és a gazdaságnak kellene adni, mert ez ösztönözne értékteremtésre, ami elsődleges munkahely-teremtési megfontolásból. „Magyarországnak a nukleáris és a megújulóalapú energiatermelés a kiút” – mondta lapunknak az energiahivatal korábbi elnökhelyettese is. Pataki István emlékeztetett, hogy például Svájc és a skandináv országok az atomra és a vízre alapoznak, s hogy Magyarországnak ezer megawattnyi kihasználatlan vízerőmű-potenciálja van.
Ugrásra kész kivitelezők
Az erőműépítések és -felújítások legjelentősebb hazai képviselője, az Alstom Hungária Zrt. dolgozik a Dunamenti Erőmű új, gázos blokkján is. A társaság egyik legnagyobb tavalyi megrendelése egy olyan fődarab volt, amelyet a most épülő karlsruhei, széntüzelésű erőműbe építenek be. Az erőmű számos egysége persze helyben, az Alstom mannheimi gyárában készül, ahol a társaság alelnöke, Andreas Lusch újságírók előtt elmondta: a 912 megawattos RDK8 nevű erőmű hatásfoka az alkalmazott szuperkritikus hőmérsékletnek köszönhetően és a távhő előállítását is figyelembe véve eléri az 58 százalékot.A francia Alstom világszerte 28 projekten dolgozik, ebből négynél alkalmazzák a szuperkritikus hőmérsékleti technológiát. Fennállása óta 350 kulcsrakész projektet adott át, ezek között vannak gázos, szenes és nukleáris blokkok is.
A francia Alstom világszerte 28 projekten dolgozik, ebből négynél alkalmazzák a szuperkritikus hőmérsékleti technológiát. Fennállása óta 350 kulcsrakész projektet adott át, ezek között vannak gázos, szenes és nukleáris blokkok is. Megtorpant erőműprojektek -->
