Ha meg szeretnénk keresni valamelyik állami szervet, kétségtelenül a legkézenfekvőbb megoldás a központi vagy valamely területhez rendelt dedikált vezetékes szám feltárcsázása. Mindez nem véletlen, hiszen míg a mobiltelefónia inkább személyes jelleget és használati jellemzőket – adott esetben akár identitást is – kölcsönöz a kommunikációnak, addig egy állami szerv esetében ennek jóval kisebb a jelentősége.
Az elmúlt évben a költségvetési szegmens kommunikációs igényeit – a mobiltelefónia és egyéb megoldások mellett – mintegy 123 ezer vezetékes fővonal volt hivatott kiszolgálni, javarészt ISDN-kapcsolatokon keresztül – olvasható a jelentésben. Annak ellenére, hogy a hagyományos analóg előfizetésekhez képest ebben a szektorban alacsonyabb a digitális megoldások elterjedtsége, a digitalizáltság foka már 70 százalékra tehető. A fővonalak digitalizáltsági szintje, ha lassan is, de folyamatosan növekszik – állapítják meg a BellResearch elemzői.
Az üzleti szférával ellentétben a költségvetési intézmények körében nem magától értetődő a mobilkommunikáció súlyának folyamatos és dinamikus növekedése. A fix és mobiltelefonálásra fordított kiadások esetében megmutatkozó jelenlegi 2:1 arány az üzleti szférában pont fordított – mutatnak rá a kutatók. Ha figyelembe veszszük, hogy a vállalatoknál még ilyen feltételek mellett is folyamatos az eltolódás a mobil irányába, könnyen azt hihetnénk, hogy a még nagy tartalékokkal rendelkezik a mobilos cégek számára. A helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy az üzleti szereplőknél tapasztalt fix-mobil cserefolyamat a közintézményi szegmensben csak korlátozottan érvényesül; az előző évhez képest például az arányokban nem mutatkozott számottevő eltérés – derül ki a BellResearch elemzéséből. A helyzetkép persze korántsem mondható általánosnak: míg ugyanis a központi költségvetési intézmények körében az elmúlt időszakban nőtt a vezetékes telefon súlya, addig az egészségügyben csökkent a részaránya.
Az állami intézmények konzervatívnak tekinthetők a vezetékes technológiákat illetően is. A vezetékes telefon jelenléte mellett az internetes telefonálás 8 százalékuknál, a szolgáltatói VoIP- és a kábeles telefon pedig nem egészen 3-3 százalékuknál fordul elő. Kevéssé elfogadottak tehát az új, IP-alapú megoldások. Szembetűnő viszont, hogy tavaly még a közintézmények 13 százaléka vett igénybe közvetítőválasztásos telefonszolgáltatást, amely megoldás az utóbbi években az üzleti szférában egyre inkább marginálissá vált. VG
