BUX 41,632.78
-2.95%
BUMIX 3,922.75
-1.45%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,280
-4.59%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-0.84%
-0.40%
ZWACK 17,300
-0.86%
0.00%
ANY 1,590
-3.05%
RABA 1,130
-3.00%
0.00%
-1.22%
+0.62%
-0.46%
OPUS 190.6
-1.85%
+11.11%
-1.60%
0.00%
-0.68%
OTT1 149.2
0.00%
-0.99%
MOL 2,766
-3.62%
-1.51%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.33%
EHEP 1,540
+5.12%
+1.42%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.41%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.37%
-2.22%
0.00%
-0.93%
-1.61%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+2.71%
NAP 1,180
-3.91%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

APEH: „Nem szállunk rá” az online eladókra

Egy héttel ezelőtt egy lap arról adott hírt, hogy az adóhatóság fokozott ellenőrzést folytat az internetes vásárlási portálokon árucikkeket értékesítőkkel szemben. A hír hallatán a média megrohamozta az APEH-et, a jelek szerint ok nélkül, mert bár bizonyos esetekben valóban adókötelesek a weben létrejövő eladások, tömeges razziáról szó sincs. A Világgazdaság Online utánajárt a részleteknek.

Május 18-án egy hír jelent meg a Magyar Nemzetben, mely szerint az APEH tömegesen küld felszólításokat azoknak, akik online árverezőoldalakon értékesítenek termékeket és nem fizetnek adót azok után. A lapnak nyilatkozó adószakértő leszögezte, hogy az ilyen ügyletek adókötelesek.

Megkerestük a legnagyobb hazai online árverező portált, a Vaterát, hogy kommentálja az értesülést. A cég egy közleményben válaszolt, mely szerint nem kommentálják az adóhatóság munkáját, mindamellett a vállalat egy jogi tanácsadó céget bízott meg az ügyben.

A cikk megjelenése óta számos megkeresés érkezett az APEH-hez, újságírók és fogyasztók kérdezték a szervezetet arról, igazak-e a razziával kapcsolatos hírek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az APEH körülbelül egy éve fordít kiemelt figyelmet a webes árverező oldalakra, de tömeges elszámoltatásról szó sincs, az APEH „nem száll rá” ezekre az adózókra – mondta lapunknak az APEH szóvivője. Bakonyi Ágnes hozzátette: a hatóság valóban több eljárást indított ilyen esetekben, de kizárólag akkor, amikor üzletszerűen, rendszeresen végrehajtott eladásokat észlelt. A szakértő szerint az APEH csak akkor „csap le”, ha olyan felhasználót talál, akik gyakorlatilag a világhálón lebonyolított adásvételekből él. Eljárást indítottak például olyan adózó ellen, aki több millió forint értékben adott el LEGO-t a portálokon, de nem adózott utána.

Az ilyen értékesítéseknek 25 százalékos adóvonzata van, és a bírság ezekben az esetekben az elkövetési érték 75 százaléka, vagyis jelentős összeg. Bakonyi Ágnes szerint azonban félreértés azt feltételezni, hogy bárki, aki például a gyereke kinőtt holmijait adja el a weben, bírságra számíthat. A jogszabály szerint ugyanis csak akkor köteles az értékesítés után adózni az eladó, ha azon legalább 200 ezer forint hasznot szerzett, vagyis a beszerzési és az eladási ár közötti különbözet legalább 200 ezer forint. Bakonyi Ágnes felhívta a figyelmet arra is, hogy az online piactereken megvásárolt termékek fogyasztóvédelmi szempontból kockázatot rejthetnek, hiszen nem feltétlenül lehet tudni, hogyan került az eladóhoz az adott árucikk, így nem csak az nem derül ki, megfizették-e utána a vámot, hanem az sem, hogy a hazai fogyasztóvédelmi szűrőkön átment-e.

Mire érdemes figyelni az online aukciók során?

Fontos tudni azt is, hogy fogyasztóvédelmi szempontból részben más szabályok vonatkoznak az aukciós portálokon létrejövő üzletekre, hiszen itt az esetek többségében magánemberek között jön létre az ügylet. Így például ha licittel vásárolunk meg valamit egy magánembertől, nem véd minket a távol lévők között kötött szerződések esetében érvényes nyolc napos elállási jog, nem úgy, mint az internetes cégtől való vásárláskor.

A portálok üzletszabályzata szerint az eladó arra köteles, hogy az adott határidőn belül a legnagyobb összeggel licitáló felhasználóval kössön szerződést.

Eltérő a szavatosság érvényesítésére vonatkozó szabály is ebben az esetben. A szavatosságot alapesetben hat hónapon belül érvényesíthetjük. Ha a hiba természeténél fogva nem felismerhető ennyi idő alatt, akkor a szavatossági idő egy évre tolódik ki. A tartós használati tárgyaknál ilyen esetben is három év a szavatossági idő. Nehézséget jelenthet, hogy magánszemélyek közötti adásvétel esetében nem kell feltételezni, hogy a hat hónapon belül bekövetkező hiba már a vásárláskor fennállt. Vagyis míg ha cégtől vásárolunk, nekik kell bizonyítaniuk, hogy például nem rendeltetésszerűen használtuk az adott terméket, és ezért hibásodott meg. Ha magánszemély az eladó, akkor nem részesülünk ebben a védelemben.

Érdemes odafigyelni az átvétel helyére is: a főszabály szerint a teljesítés helye az eladó lakóhelye. Ez azért fontos, mert a teljesítés helye határozza meg, ki felel a szállítás közben bekövetkező esetleges károkért. Ha a terméket átvesszük az eladó lakhelyén, a továbbiakban mi felelünk az épségéért. Ha viszont vállalja a szállítást, akkor az eladó felel a károkért.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek