A British Petrol (BP) hétfőn bejelentette: környezetvédelmi alapot kíván létrehozni az április 20-án a Mexikói-öbölben felrobbant olajkút okozta károk felmérésére, a hosszútávú környezeti hatások kivizsgálására.
A bejelentés közvetlen előzményéül Edward Markey kongreszusi képviselő javaslata szolgált. Markey múlt szerdán olyan környezetvédelmi alap felállítására tett indítványt, amely a katasztrófa tovagyűrűző ökológiai következményeit kutatná. A BP-nek jó oka volt azonnal felkarolnia az ötletet – az öbölmenti lakosság körében ugyanis nőttön nő az elégedetlenség a kőaolajtársasággal szemben.
A BP 10 év alatt 500 millió dollárt kíván költeni a szivárgó olaj, illetve az eltakarításáhot használt vegyszerek környezeti hatásának monitorozására. Magának a kármentesítésnek a költségeit 760 millió dollárra becsli a BP – írja mai számában a Financial Times.
A szövetségi kormányzatra nehezedő nyomás is fokozódik. A médiahiradások szerint a környéken lakó amerikaiak a Mississippi-torkalat metén elterülő mocsarak miatt aggódnak. Louisiana környezetvédelmi illetékesei szerint nem elég mindenért a BP-t hibáztatni, az olajfolt mocsarakra való átterjedésének közmunkatervvel kell elejét venni: többek között védgátakat kellene emelni a part mentén. Ezt az indítványt a kongresszus azonban elvetette.
A hivatalos washingtoni helyzetértékelés azóta lényegesen megváltozott – nem utolsó sorban a tévés tudósítások hatására. Janet Napolitano, a Mexikói-öböl térségébe látogató belbiztonsági államtitkár azonnal intézkedéseket helyezett kilátásba, emellett kemény ostorozta a BP cégvezetését.
– Csizmánkat addig le nem veszük a torkukról, amíg ezt az ügyet meg nem oldják – nyilatkozta Napolitano a USA Today-ben.
SZIGORÍTÁSOK AZ ÁGAZATBAN
A szenátus és a képviselőház között több leirat–felirat-váltás történt az elmúllt hetekben a BP-t sújtandó kártérítés, illetve a szövetségi Olajszennyeződés Felelősségbiztosítási Alapba fizetendő hordónkénti díj megemelését illetően. Demokratapárti javaslat nyomán a képviselőház 75 millióról 10 milliárd dollárra emelné az angol olajtársaság fizetendő kártérítésének maximumát, a szenátusi republikánus többséget vezető Harry Reid ugyanakkor az utóbbi összeget „elfogadhatatlan”-nak nevezte.
Szóba került a káralapba fizetendő összeg megemelése is: a jelenlegi 8 centes hordónkénti díjat egyes demokrata képviselők 25 centtel növelnék, a republikánus szenátorok ugynakkor szimbolikus mértékű, 1 centtes emeléssel is kiegyeznének.
A szövetségi olajkár-biztosítási alap felállítáásra az 1989-es Exxon-tanker alaszkai katesztrófája nyomán került sor. A Reuters által megkérdezett szakértők figyelmeztetnek rá: környezeti hatását tekintve az Exxon Valdez-ügy eltörpül a Mexikói-öblöt sújtó mostani katasztófához képest.
