Piaci pofozkodás tanulsággal
Helyes, hogy jelen van a hazai közműszektorban a magántőke – véli azon vállalati közép- és felső vezetők 48 százaléka, akik kitöltötték az Energiainfó médiacég és a Forsense piackutató kérdőívét. 30 százalékuk viszont ellenzi a magántőke jelenlétét az adott területen. A felmérés készítői az időszerű energiapiaci kérdésekre keresték a választ közel háromszáz szakembernél. Mint vizsgálódásaikból kiderült, az áram- és a gázszektor privatizálásával kapcsolatban többnyire pozitívak voltak a megkérdezettek várakozásai – esik az ár, nő a szolgáltatás színvonala, nagyobb bevétele lesz az államnak –, elvárásaik nagyobbrészt azonban nem teljesültek.
A megkérdezettek több szempontból is elégtelennek ítélték a piacnyitás kormányzati kommunikációját. Úgy érzik, magába a folyamatba sem vonták be kellően a szakmai szervezeteket, és a piacnyitás előtt sem kaptak megfelelő tájékoztatást. Mindössze az egynegyedük értesült a piacnyitásról szakmai szervezetektől, a többség a sajtóból vagy informálisan tájékozódott.
Vajon miért van hiányérzete a megkérdezetteknek a kormányzati kommunikációval kapcsolatban, milyen jogos elvárásaik lehettek volna, s mi lett volna a kormány tényleges feladata?
„A piacnyitás pillanatáig az állam egyes ágazatokban kizárólagosságot biztosít egy-egy vállalatnak. Volt ilyen a telekommunikációban és a közelmúltig az energiaszektorban is. A kizárólagos – míg egyedül volt a piacon – kicsit talán ellustult, kicsit talán nemtörődömmé vált. Tehette, hiszen a fogyasztónak nem volt más választása. Ezt teszi a verseny hiánya. Ha az állam véget vet a kizárólagosságnak, létrejön a verseny, létrejön a piac” – mutatott rá érdeklődésünkre Galylyas Igor kommunikációs szakértő. Az illetékes előzetesen jogszabályt alkot, amely főbb vonalaiban alkalmas arra, hogy rendezze az új helyzetet. Ha kiderül, hogy a jogi rendezés hiányos, rögvest jönnek a szakmai szervezetek, az érintettek, és elmondják: „Bezzeg, ha előre megkérdezték volna a véleményünket, most minden jobb lenne.”
A megjelenő konkurencia, ha ügyes, tanul a korábbi mogul hibáiból, jobb árat ad, kegyesebb bánásmódot ígér és friss kommunikációt alkalmaz. Ha még ügyesebb, nem ígéri túl magát.
Válaszul a korábbi kizárólagos – miután néhány hónap elteltével felébred – biztosan javít az ügyfélkezelésén és ellentámadásba lendül: igyekszik megvédeni a piacát. Ha előrelátó, ő is bekapcsolódik a piacszerzésbe.
Gallyas Igor szerint a tapasztalat szerint az állam a maga részéről a jogi körülmények megteremtésével „letudja” a kötelességét. A korábbi kizárólagosnak nem érdeke, hogy kommunikálja a választás lehetőségét. A kör bezárul: a szabadpiac bemutatását és ezzel összefüggésben a saját maga népszerűsítését az új piaci szereplő elvégzi. Úgy, ahogyan azt saját érdeke diktálja.
A Verseny és a védőháló is kell
Markáns, 88 százalékos többség találta hasznosnak a piaci versenyt, azzal a kikötéssel, hogy bizonyos területeken, elsősorban a háztartások ellátásában hosszú távon is meg kell maradnia az állami védő-hálónak.A válaszadók általában kedvezőtlen véleménnyel voltak a fogyasztóvédelmi eszközök hatékonyságáról, és arról is erősen megoszlottak a vélemények, hogy a piacnyitás és a verseny átláthatóbbá tette-e az energiaárakat.
A válaszadók általában kedvezőtlen véleménnyel voltak a fogyasztóvédelmi eszközök hatékonyságáról, és arról is erősen megoszlottak a vélemények, hogy a piacnyitás és a verseny átláthatóbbá tette-e az energiaárakat.-->


