Válságév az idei a vállalkozásoknak

A Széchenyi-kártya népszerűségére jellemző, hogy az eddig igényelt kártyák száma elérte a 172 ezret, a teljes kihelyezett hitelérték 748 milliárd forint, vidéken használják a működő kártyák 85 százalékát, Budapesten a 15 százalékát. A Világgazdaság megkeresésére így öszszegezte a mikro-, kis- és középvállalkozások számára több mint nyolc éve létrehozott folyószámlahitel-konstrukció eddigi karrierjét Krisán László, a programot menedzselő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. A kártya jelenleg maximum 25 millió forintos folyószámlahitel igénybevételére kínál lehetőséget, 1+1 éves időszakra, a napi likviditás fedezésére.

„Mi soha nem íróasztal mellől kívántuk megmondani, hogy a vállalkozásoknak mire van szüksége, mindig az ügyfelek jelzései alapján zajlott a konstrukció fejlesztése” – hangsúlyozta lapunknak Krisán László. A kártya története még 2002-ben kezdődött. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) akkor döntött úgy, hogy tagjaik és a programhoz csatlakozó többi érdek-képviseleti szervezet tagjai számára kezdeményezik a hazai pénzintézeteknél egy olyan pénzügyi konstrukció kialakítását, melynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon olyan kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, amit bankkártyával is igénybe lehet venni.

A kártya eddigi életciklusa során legalább hét komoly állomás volt, a legfontosabbak az értékhatárokhoz köthetők. Eredetileg egymillió forinttal indult a kártya. A segítségével elérhető vállalkozói hitel azután 5, 10, majd 25 millió forintra nőtt. Amilyen mértékben emelkedett az értékhatár, olyan mértékben igyekeztek mérsékelni az adminisztrációt. Még a válság előtt a korábbi egyéves futamidőt fölemelték 1+1 évre. Emellett a krízis közepén átvezető hitelmegoldással olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel a válság következtében nehéz helyzetbe került vállalkozásokat is segítik az érintett cég és a bank egyedi megállapodása alapján.

„Úgy látjuk, hogy 2010 bizonyulhat az igazi válságévnek, a pénzügyi válság akkorra ér a reálszféra kisvállalkozói részébe” – mondta a KA-VOSZ vezérigazgatója. Szerinte az államnak fontos szerepe lehet abban, hogy a vállalkozások mindennapjai visszatérjenek a normális kerékvágásba, és megfelelő pályára álljon a vállalkozói szektor. Erre annál inkább szükség van, mert jelentős részben rajtuk múlik a gazdaság élénkülése és a foglalkoztatás növelése.

„A továbblépéshez ezért is tartjuk indokoltnak a Széchenyi-kártya mellé rendelten egy hoszszú távú beruházási hitelkonstrukció létrehozását” – közölte Krisán. A KA-VOSZ – a VOSZ és kamarai hálózatokon keresztül – ma csaknem 300 irodában szolgáltat, több mint 170 ezer ügyfele van az országban, s hatalmas adatbázissal, rengeteg információval rendelkezik a vállalkozásokról. Ezek alapján terjesztik elő javaslatataikat az új kormány részére az új beruházási hitelkonstrukcióról. A Széchenyi Beruházási Hitel a Széchenyi-kártyához hasonlóan egyszerűen igénybe vehető, olcsó és gyors finanszírozási lehetőség lenne. Az új kormánynál a vállalkozások érdekében azért lobbiznak, hogy támogatást kapjanak ehhez a konstrukcióhoz is. Az 5-10 évre felvehető hitel összege a tervek szerint 25-50 millió forint lenne.

A KA-VOSZ harmadik pénzügyi termék – munkanevén Széchenyi Önerő Hitel – elindításához is szeretné megnyerni az új kormányt. Köztudott, hogy az Európai Unió által támogatott pályázatoknál az utófinanszírozás közösségi elvét kell érvényesíteni. A kedvezményezett vállalkozásoknak azonban rendszerint komoly gondot és a válság miatt ma már szinte megoldhatatlan feladatot jelent a szükséges önerő és az elnyert forrás előfinanszírozásának biztosítása. „Ez az új konstrukció lényegében az elnyert uniós forrás megelőlegezését szolgálná, s biztonságossá tenné a támogatott projekt megvalósítását” – jegyezte meg végül a KA-VOSZ vezérigazgatója. KoM