Cégvilág

Félidő az EU-s pénzeknél - Több pénzt a magyar gazelláknak

A 2007-2013 közötti Uniós költségvetés félidején túl érdemes újraértékelni az EU-s támogatási rendszert és lényegi változtatásokat bevezetni, hogy a források felhasználása hatékonyabbá váljon – áll a Start Zrt. közleményében.

A vállalkozói érdekképviseletek, szervezetek évek óta hangoztatják, hogy a 7 ezer milliárd forint értékű EU-s támogatáshoz viszonyított 10 százalékos arány, mely vállalkozások számára elérhető forrás nem éri el a kívánatos nagyságot. 2009-ben 110 milliárd forint átcsoportosítására már sor került, de lenne mozgástér a további aránynövelésre, hiszen számos eltervezett önkormányzati projekt el sem kezdődött, a saját erő finanszírozása sem megoldott, adott tehát a lehetőség, hogy akár több százmilliárd forint átcsoportosításra kerüljön a KKV-k támogatására.

„A források hatékony elköltésének előfeltétele azonban, hogy megváltozzon az eddigi kiválasztási metódus. Itt az ideje kijelölni, hogy melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, ahol az egy forint befektetéssel elérhető hozzáadott érték- és foglalkoztatás-növekedés a legmagasabb. Elkerülhetetlen annak felmérése, hol hasznosulnak legjobban a támogatások; foglalkoztatás és értéknövelés szempontjából. A vonal alatt teljesítő cégeket, bármely fájó is, nem szabad támogatni.”- összegezte Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
 
Az átlagot jelentősen meghaladó növekedésre képes magyarországi vállalkozások, a „gazellák” fő jellemzői, hogy 10-20 éve működnek, erősek a piaci pozícióik, képesek és készek a fejlesztésekre, van stratégiájuk és kiváló a menedzsmentjük. Ez a vállalati kör képes regionális szinten is meghatározó szereplővé válni, számukra kellene több forrást biztosítani, hiszen esetükben a támogatás  hatékonyabban hasznosul. „A siker egyik alapfeltétele, hogy a források a verseny- és életképes vállalkozások fejlesztésére koncentrálódjanak, és ne felesleges többletkapacitás alakuljon ki, mivel a belföldi piac mérete nem növekszik, így hozzáadott érték sem keletkezik és a foglalkoztatás sem nő.”
 
 „Meg kellene próbálni bízni a vállalkozásokban, az állami közvetítő szervezet számára is meg kell engedni a hibázás, és a gondolkodás lehetőségét, így az elkerülhetetlen veszteségek, hibák ellenére össztársadalmi szinten még mindig jobban jövünk ki, kevesebb lesz az adminisztráció és a program működtetésének költsége, a hatékonyság pedig lényegesen javul.”
 
A 2004 és 2006 közötti első fejlesztési tervet sokan „próbaidőszaknak” tartották, hiszen akkor még csak tanultuk az EU-s források szakszerű és eredményes felhasználását. Sok jel mutat azonban arra, hogy az utolsó három és fél év is egyfajta kísérletként értelmezhető, így most – különösen a kormányváltás apropóján – érdemes lenne hatékonyabbá tenni a fejlesztési pénzek felhasználását.” – véli az EU-s projekt-tanácsadással foglalkozó Public Sector Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Zsigmond.

„Talán az egyik legfontosabb tanulság az, hogy nem lehet az a cél, hogy a pénz igazságos szétosztásával minden érdekcsoportot egy kicsit elégedetté tegyünk, sokkal inkább kellene fókuszálni a – nemzetgazdasági szempontból jelenleg kulcsfontosságú – vállalkozás-fejlesztésre, az érdemi munkahely-teremtésre, illetve az ezeket közvetetten, de mérhetően szolgáló tevékenységekre.” – tette hozzá a szakértő.

Talán ahhoz még éppen idejében vagyunk, hogy a következő hétéves fejlesztési tervnek hatékonyabb és jobban működő intézményrendszerrel, valós, végrehajtható stratégiai elképzelésekkel vágjunk neki. Az ÚMFT stratégiai célkitűzései eddig gyakran nem voltak összhangban a kormányzat aktuális teveivel – így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a fejlesztések eredményeit is komoly kritikák érik – vélte Varga Zsigmond.

Start Zrt támogatás ÚMFT uniós támogatás EU befektetés kkv
Kapcsolódó cikkek