Az agrár kárenyhítési törvényt úgy módosítaná a kormánytöbbség, hogy a június 30-i határidő helyett idén szeptember 30-ig fizethessék be a gazdálkodók a hektár alapú önrészüket az alapba – derült ki Font Sándornak a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának adott nyilatkozatából.
A módosítás oka és értelme az, hogy több területről nem fizették be még az esedékes összeget, így ezek a mezőgazdászok elveszítenék jogosultságukat a kárenyhítésre. Ha azonban módosul a szabályozás, némi levegőhöz juthatnak az amúgy is nagy kárt szenvedett gazdálkodók.
A mezőgazdaságot óriási károk érték, vélhetően ez lesz a legtöbb kárt elszenvedett terület - a minimális kárérték százmilliárd forint - szögezte le Font. A hét közepére látja majd világosan a kormány - négy tárca együttes felmérése nyomán - melyik szektor mekkora kárt szenvedett el az árvízi tragédiában.
Az idei árvíz is rávilágított arra, hogy szükség lenne a biztosítási rendszer reformjára, vagy legalábbis új elemekkel való kiegészítésre – árnyalta a képet Font Sándor. A bizottsági elnök elmondta: áttekintették az uniós mezőgazdasági biztosítási rendszereket. Ezekhez képest a két éve életre hívott hazai kárenyhítési alap "eléggé nyögvenyelősen" működik.
A nyugati, jól működő példák közül az önkéntes nonprofit biztosítók rendszerét említett Font. Másutt az állam egy jelentős pénzügyi alapot hozott létre - ebben a gazdák befizetései nyomán jelentős tőke halmozódott fel.
A piaci alapú biztosítások iránt Font szerint lényegében "nulla az érdeklődés" a mezőgazdálkodók tekintetében. A profit alapú biztosítás ugyanis olyan magas befizetéseket követel a mezőgazdaságtól, amit nem csak itthon, de az EU nyugati felében sem igazán tud teljesíteni a szektor.
A legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező uniós országok közül több, például Franciaország, Németország, és Olaszország több tíz éve működtet saját, többségében állami tulajdonú agrobank rendszert, ezen keresztül finanszírozva a mezőgazdaságot.
Font Sándor úgy tudja: a magyar kormánynak is eltökélt szándéka létrehozni "egy állami gondoskodású agrobankot", amelyik a kétséges időszakokra is megoldást nyújt a gazdálkodóknak.
A mezőgazdaság szempontjából is izgalmas időszakban veszi át az unió elnökségét Magyarország 2011 első félévében - vélte az agrárpolitikus. Magyarország főképp a környezetvédelemre és a vízgazdálkodásra fűzi majd fel elnöksége "nagy kérdéseit" . De kihasználható lesz a pozíció arra is, hogy elfogadtassuk az unió országaival a külföldiek földvásárlási moratóriumára kért magyar hosszabbítást.
