A közúti árufuvarozás és autóbuszos személyszállítás nemzetgazdasági jelentősége kiemelkedő. Az alágazat jelenleg mintegy 84 ezer magántulajdonban lévő gépjárművel végez termelő, értékteremtő tevékenységet, munkát és egzisztenciát adva mintegy 130 ezer magyarországi munkavállaló, az összes hazai munkavállalók 3,5 százaléka számára – szögezi le nyílt levelében a NiT Hungary.
Mint írják, a környező országokban fuvarozó kollégáik kedvezőbb adókörnyezetben, alacsonyabb költségtényezőkkel, szélesebb kedvezményrendszerrel vállalkoznak, így nem is lehet csodálkozni azon, hogy teljesítményük növekszik, fejlődésük felgyorsult, és jelentős versenyelőnybe kerültek a magyar vállalkozásokkal szemben.
Kéri, hogy a kormányzat – más európai uniós tagállamokhoz hasonlóan – vezesse be és alkalmazza hazánkban a kereskedelmi gázolajár intézményét. A kirívóan agas üzemanyagárak következtében a nemzetközi relációkban dolgozó magyar fuvarozók elvesztése révén keletkezett forgalomkiesés visszaszerzése érdekében, és a Magyarországon tankoló fuvarozók számára tegye lehetővé a termelő tevékenység végzése céljából beszerzett üzemanyag jövedéki adótartama által megszabott részének ellenőrizhető módon történő visszaigénylését.
A szervezet gyors kormányzati intézkedést kér a hazai fuvarozó vállalkozások nemzetközi piaci környezetében tapasztalt versenyhátrányának csökkentésére, az utazó munkavállalókat megillető adómentes napidíj mértékének minimum 40 euro összegű korrekciójával.
Kérik, hogy a hazai vállalkozásokat sújtó többletteher ellensúlyozásaként szűnjék meg a termelőeszközként használt tehergépjárművek és autóbuszok beszerzését terhelő vagyonszerzési illeték. Méltányosság érvényesüljön a haszongépjárműveket terhelő megállapításánál, és az Európai Unió által engedélyezett nagyvásárlói kedvezményrendszer a hazai közúti fuvarozásban tevékenykedő vállalkozásokra is terjedjen ki.
Úgy vélik, a főváros területére érvényes 12 tonna feletti tehergépjárművekre vonatkozó behajtási rendelet jelenlegi formájában ellentétes a fuvarszervezés elveivel, veszélyezteti a nagyváros közellátását, súlyos anyagi terhet ró fuvarozóra és megrendelőre egyaránt, és adminisztratív akadályai révén a jogkerülésre ösztönzi az érintetteket.
