Parkolópályán az energiaárak

Ügyesen taktikázott tegnap az Országgyűlés, amikor július 1-jétől ideiglenesen a jelenlegi szinten maximálta az egyetemes piaci gáz- és az áramárakat. Így ugyanis az önkormányzati választásokig már nem drágul a lakossági gáz, holott a forint erős gyengülése – más okok mellett – két számjegyű emelkedést indokolna. Azt is a maga javára fordíthatja az ország vezetése, hogy a nyáron piaci okokból az áram amúgy is olcsóbb lesz.

Ám kérdéses, nem ütközik-e az uniós elvekkel az árbefagyasztás, s hogy az őszre tervezett feloldásával szerencsés-e visszatérni a szocialista kormány által két éve már felhagyott miniszteri ármeghatározáshoz. Akkortól ugyanis az árképzés módjának felülvizsgálata után ismét a szakminiszter határozná meg a szabályozott energiapiaci árakat a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata alapján. Mindenesetre, ha politikai szintre kerül az ármeghatározás, védelmet adhat az alkuerő nélküli fogyasztóknak.

De vajon mekkora tényleges többletmozgásteret jelenthet az államnak az energia egyetemes piaci árának hatósági árassá tétele? „Az áram esetében lényegében semekkorát, hiszen a végfelhasználói díjak 90 százalékát olyan összetevők alkotják, amelyek jelenleg is hatósági típusúak. Ilyenek a rendszerhasználati díjelemek és az adók, amelyek együtt az ár közel 50 százalékát adják” – válaszolt lapunknak Felsmann Balázs, a Force Motrice elemzője, korábbi szakállamtitkár. Az egyedüli nem szabályozott elem maga az áram ára, de abban is van szabályozott összetevő: a kiskereskedők 1,9 forintos árrése és a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) átvett áram támogatott ára. Utóbbi aránya az áramárban a fűtési idényben 25-30 százalék, azon kívül alig 10 százalék, mert nyáron kevesebb áramot termelnek a támogatást leginkább élvező, gáztüzelésű erőművek is. Bár a rendszer felülvizsgálata vezethet ugyan tarifacsökkentéshez, nem tudni, hogy ilyesmire a nyáron készül-e a kormány.

Attól viszont olcsóbb lehet az áram, ha az egyetemes piac legnagyobb szállítójának, az MVM Zrt.-nek ezentúl nem aukción kellene eladnia az áramát, hanem hatósági nagykereskedelmi áron. Csakhogy ezzel az állam a saját zsebéből venne ki pénzt, hiszen csökkentené az MVM bevételét és nyereségét. (Az MVM csoport 2009-ben 60 milliárd forint fölötti adózott nyereséget ért el, ebből 35 milliárdot fizetett be az államnak mint tulajdonosnak, osztalékként.)

Mások szerint van mit lefaragni az egyetemes szolgáltatók szintén szabályozott elosztói díjain is. „E cégek magas eszközértéken tartják nyilván szállítórendszerüket, ennek alapján irreálisan nagy amortizációt számolnak el” – mondta lapunknak Pataki István, a MEH volt elnökhelyettese. Példaként az emlékezetes, téli zalai villanyoszlopdőlést hozta. „Kivizsgáltuk, mert időben egyébként is egybeesett a társaságok négyévenkénti árfelülvizsgálatával. Kiderült, hogy az aktuális eszközértékeléskor magát az eszközt meg se nézi senki, a korábbi felülvizsgálatok csak számvitelileg történtek meg.” Pataki István szerint a helyzetre az érintett társaságok máig nem nyilvános privatizációs szerződései adhatnának magyarázatot.

A gázáraknál nagyobb az állam beavatkozási lehetősége, de nincs könnyebb dolga. Csökkenthetők a gázárak Felsmann Balázs szerint a gázkészletezési politika felülvizsgálatával, vagyis azzal, hogy mikor és milyen mértékben jelenjenek meg a végfelhasználói árban a különböző beszerzési árak mellett betárolt mennyiségek. Igaz, e lehetőséget az előző kormány már kihasználta az áprilisi emelés 10 százalék alá tompításánál. (Rendelettel utasította a MEH-t, hogy az aktuális emelésben a korábbi szabályozás szerintinél nagyobb súllyal vegye figyelembe az olcsóbban beszerzett energiahordozót.) Nem tudni, mennyi tartalék maradt. Az állami beavatkozást nehezíti az is, hogy nem transzparensek a beszerzési árak, nehéz utánaszámolni a reális számoknak.

Felsmann Balázs egyetértett Kaderják Péterrel, a Regionális Energiakutató Központ vezetőjével (volt MEH-elnök) abban, hogy felül kellene vizsgálni a nyugati gázimportunkon elérhető haszon sorsát. A HAG vezetéken ugyanis a hazai ár 60 százalékán hozható be gáz. Csakhogy az évi félmilliárd köbméter kapacitású csőhöz kevesen férnek hozzá, a hazai piacnak pedig 13 milliárd köbméterre van szüksége. „Kérdés, hogy a szabályozás vissza tudja-e osztani a HAG-on importáló kereskedőktől hasznuk egy részét a többi piaci szereplőre” – vetette fel Kaderják Péter, a Bell Research és a Mentor Partner tegnapi rendezvényén. (Bár versenypiaci gázról van szó, az ára befolyásolhatja a egyetemes piacot, versenyt támasztva az ottani szolgáltatóknak.)

Az orosz cég 1,4 milliárd euróért szerezte meg a hányadot az osztrák OMV-től, amely előzőleg hiába igyekezett az említettnél nagyobbra emelni Mol-részesedését. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a kormány kötvényeket bocsátana ki a visszavásárlásra.

Az orosz cég 1,4 milliárd euróért szerezte meg a hányadot az osztrák OMV-től, amely előzőleg hiába igyekezett az említettnél nagyobbra emelni Mol-részesedését. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a kormány kötvényeket bocsátana ki a visszavásárlásra.-->