A napokban az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága több kiegészítést is egyhangúlag elfogadott a Dél-Koreával már tavaly aláírt, ám vélhetően csak jövőre hatályba lépő szabad kereskedelmi megállapodáshoz. Bizonyos uniós országokban, illetve bizonyos ágazatok esetében ugyanis aggódnak, hogy a szabad kereskedelem nyomán nyomott áron dél-koreai termékek árasztják el az uniós piacot.
Ezekre válaszul dolgoztak ki több módosítást, illetve kiegészítést a szerződéshez. Egy részük azt a célt szolgálja, hogy könynyebbé váljon az esetleges piactorzító hatások kiszűrése, s ilyen esetekben egyszerűsödjön a vizsgálat indítása, akár az érintett iparág, akár társadalmi-gazdasági csoportok indítványozzák azt.
A változtatások egy másik része annak a lehetőségét teremti meg, hogy egy vagy több ország védelmében regionális szinten válaszlépéseket tegyenek. Csak kivételes esetekben és csak átmeneti intézkedéseket szabad életbe léptetni, vigyázva arra, hogy azok ne zavarják meg az egységes piac működését. Ilyesmi például a kisgépek, illetve a háztartási elektronika területén képzelhető el.
A harmadik intézkedéscsoport a dél-korai ipari termelők által visszaigényelhető vámot érinti. Pontosabban azokat a dél-koreai termelő vállalatokat, amelyek vámot fizetnek olyan importált alkatrészek után, amelyeket utóbb nagyobb egységekbe építenek be.
Az EU–Korea közötti szabad kereskedelmi tárgyalások 2007 áprilisában kezdődtek meg, s tavaly október 15-én, Brüsszelben parafálták az egyezményt. A hatálybalépésre az EU részéről az Európai Parlament, illetve a tagállamok ratifikációja után kerülhet sor, várhatóan 2011-ben – tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A szaktárcánál emlékeztettek, ez az egyezmény az EU első új generációs szabad kereskedelmi megállapodása, amely mintaként szolgálhat a hasonló tárgyalásokhoz. A keretmegállapodás kidolgozása még folyik. A szerződés egyik nagy előnye az Európai Unió szemszögéből az, hogy lehetővé teszi a Korea felé irányuló exportot terhelő 1,6 milliárd eurónyi vám gyors felszámolását. A megállapodás foglalkozik továbbá olyan jelentős, nem vámjellegű akadályok szanálásával is, mint az európai ipar érdekei szempontjából fontos gépjárműgyártásra, gyógyszeriparra és fogyasztói elektronikára vonatkozó szabályozások és szabványok. Várhatóan az olyan szolgáltatások, mint a telekommunikáció, a környezetvédelem, a pénzügy és a hajózás részesülnek a legnagyobb haszonból, ezt kiegészíti Korea vállalása, hogy jelentős mértékű liberalizálást is végrehajt a felsorolt ágazatokban – összesítette a megállapodásról szóló tárgyalások végeztével kiadott közlemény.
Magyarország is jelentős hiánnyal kereskedik Koreával, amely a 43. legnagyobb exportpiacunk, miközben a 11. importpartnerünk. Ráadásul tavaly drasztikusan csökkent a magyar kivitel, miközben a behozatalunk tovább nőtt. Az exportunk nagymértékű visszaesésének a hátterében többek között az áll, hogy a Magyarországról származó koreai importtermékek nagy részét Korea más országokba irányuló közvetlen exportjához, illetve annak előállításához használja fel. A gazdasági válság következtében azonban csökkent a távol-keleti ország exportjának összvolumene, így csökkent a Magyarországról származó beruházási javak, illetve az exportcélokat szolgáló termékek importja is. Szintén a válság hatására zuhant a belső (lakossági) fogyasztás, emiatt komoly importcsökkenés volt tapasztalható a fogyasztási cikkek tekintetében is.
A koreai beruházások becsült értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Mintegy negyven koreai vállalkozás működik Magyarországon, ezek körülbelül húszezer főt foglalkoztatnak. A legnagyobb koreai konglomerátumok vannak jelen nálunk, így a Hankook Tire, a Samsung, a KDB Bank és a Hanwha Bank.