Kérdőjelek az aratás körül

Rengeteg a bizonytalanság a most kezdődő aratás körül: a természeti csapások után több helyen az is kérdéses, sikerül-e egyáltalán a betakarítás, ugyanakkor azt is nehéz megjósolni, milyen mennyiségben milyen minőségű kalászosok és gabonák kerülnek a tárolókba – figyelmeztettek a lapunknak nyilatkozó szakértők. Mindez annál aggasztóbb, mivel a termelők egy része várhatóan nem lesz képes eleget tenni a terménykereskedőkkel kötött szerződésben vállalt kötelezettségeinek – mondta el lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a titkára.
A MOSZ becslése szerint az árvíz, a belvíz és a viharok nagyjából a kalászosok vetésterületének 20 százalékán okoznak súlyos veszteségeket, 30-40 százalékban változó minőségű termés várható. Összességében a tavalyi aszály után learatott 4,4 millió tonnánál is kevesebb, 4 millió tonnás búzaterméssel számol a szövetség a nagyjából tíznapos késéssel kezdődő aratás végére.
Nem jobb a helyzet az árpánál sem, amelynek már az aratása is sok helyen ellehetetlenült a rendkívül vizes földeken. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: egyelőre úgy látszik, a termés minősége is alatta marad a megszokottnak. Míg a kereskedőkkel kötött szerződések a magyar szabványokhoz igazodtak, a szemek 2-3 százalékkal könnyebbek, és azt még nem is tudták vizsgálni, milyen betegségeket okozhatott az, hogy a vízborítás megakadályozta a védekezést. A kisebb hektolitersúly miatt a kereskedőkkel megkötött szerződések teljesítése is problémás, így már zavarok mutatkoznak a külföldi értékesítésben – emelte ki az elnök.
Ezt megerősítette Tóth István is, aki hangsúlyozta: az ár- és belvízkárt elszenvedett területeken szükség lenne a vis maior helyzet kihirdetésére, mivel egy erről szóló igazolás jó eséllyel javítaná a termelők esélyét is a kereskedőkkel folytatott tárgyalásokon. Az aratási koordinációs bizottság egy héttel ezelőtti ülésén is felvetett problémára az agrártárca úgy reagált: akkor kíván beavatkozni a termelők és kereskedők vitájába, ha tömeges méretben jelentkeznek a nemteljesítés miatti gondok.
Vancsura József ugyanakkor óvakodna attól, hogy vis maior címén kérjen az ország felmentést a szerződések teljesítése alól. Mint mondta: a kereskedelemben már az is rontja a magyar termelők esélyeit, hogy a termény mennyisége és minősége is évről évre változik, így a megbízható szállítást kevés, de a hazai klímát jól tűrő fajta termesztése, másfelől egy stabilan nagy átmenő készlet oldhatná meg.
Makay György, a Gabonaszövetség szakértője még keményebben érvelt a rendkívüli helyzet kihirdetése ellen. A MOSZ keddi választmányi ülésén emlékeztetett: Ukrajnában egy hasonló lépés az árak 20 százalékos esését eredményezte.
Márpedig az árak már így is komoly nyomást jelentenek a termelők számára: az árpa tonnájáért Vancsura József elmondása szerint 20-25 ezer forintot ajánlanak, míg az önköltség 30 ezer forint. A búza piacán ugyanakkor keresleti piac alakult ki Magyarországon. Ennek az a magyarázata, hogy az őszi búza aratása a szokásosnál később kezdődhet meg, de az átmenő készletek – az egy-két hónapja prognosztizált egymillió tonnás készlet kiürülésével – elapadtak az elmúlt időszakban. Tóth István elmondása szerint meglepően sokat, akár 36 ezer forintot is ajánlanak egy tonna búzáért – igaz, az árak rendkívül szélsőségesen alakulnak, az alsó határ 22 ezer forint. Az is bizonyosnak tűnik, hogy nemcsak nálunk, de Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is hasonló időjárási problémák okán, míg Angliában a szárazság miatt ugyancsak kisebb termés ígérkezik, ez szintén növelheti az árakat. Kérdés azonban, hogy az aratás megkezdésével törvényszerűen csökkenő árak hol stabilizálódnak. A MOSZ úgy látja, négymillió tonna körüli búzatermés mellett a termesztők többsége nem tudja megtermelni a 180-190 ezer forintos hektáronkénti költségeket, várható bevételük reálisan 110-120 ezer forint körül alakulhat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés a hét elején módosította az agrárkárenyhítésről szóló törvényt, amelynek értelmében a gazdák június 30. helyett szeptember 30-ig kötelesek befizetni önrészüket a Kárenyhítési Alapba. A tárca ugyanakkor azt is kezdeményezte, hogy egyszerűsítsék a vis maior bejelentések eljárásrendjét, ennek részeként a termelők mentesülnek az illeték megfizetése alól.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés a hét elején módosította az agrárkárenyhítésről szóló törvényt, amelynek értelmében a gazdák június 30. helyett szeptember 30-ig kötelesek befizetni önrészüket a Kárenyhítési Alapba. A tárca ugyanakkor azt is kezdeményezte, hogy egyszerűsítsék a vis maior bejelentések eljárásrendjét, ennek részeként a termelők mentesülnek az illeték megfizetése alól. -->