A mélyebben fekvő területekről talán be sem tudják takarítani a termést, ezért egy működőképes, állami kárenyhítési rendszer megteremtése elengedhetetlen a szakember szerint. Most nem a gabona nedvességtartalma határozza meg a betakarítás időpontját, hanem a talaj víztartalma. A gépekkel szinte nem lehet rámenni a talajra, a mélyebben fekvő nedvesebb földekről nem valószínű a betakarítás - szögezte le Jakab István a Hattól nyolcig stúdiójában.
A szövetség egyelőre még nem látják honnan és mit tudnak majd learatni, a belvizes területeken minimális, 1-1,5 tonna a termés. "A belföldi ellátáshoz szükséges gabonamennyiség meglesz, de ezen túl nagyon kevés értékesíthető többlet lesz, amihez magasabb árnak kellene társulnia" - mondta a MAGOSZ elnöke. A kereskedők ugyanakkor mindenkitől megpróbálnak nyomott áron vásárolni, főleg a saját raktárral nem rendelkező gazdák vannak nehéz helyzetben - állítja a szakember.
Nehezíti a helyzetet, hogy forráshiányosak a gazdák, akiknek a hiteleket, a törlesztőrészleteket a kiesés ellenére is fizetniük kell. Nyomott áron ugyanakkor nem szabadna eladni a gabonát, ezért a MAGOSZ azon dolgozik, hogy a gazdák a termést közraktárakban helyezhessék el. A magyar árak egyébként Jakab szerint az unió intervenciós árát sem érik el, holott ez csupán a gabona piaci árának a hetven százaléka az EU-ban.
Jakab István elmondta: egyáltalán nem igazak azok az állítások, hogy Európában hatalmas gabonatermés lenne. Szükséges lenne nemzeti kárenyhítési rendszeren keresztül segíteni a bajba került gazdákon. Aszályra, belvízre, árvízre piaci alapú biztosítást kötni lassan már nem lehet, ha meg mégis, az annyiba kerül, hogy azt a gazdák nyeresége nem fedezi azt - nyilatkozta a szakember.
Állami szinten, a gazdák együttműködésével kell megoldani, hogy létezzen egy működőképes kárenyhítési rendszer. Ma ez nincs. Ma a gazda viseli az összes terhet és kockázatot, az árat pedig a termelésnek mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalán mások határozzák meg.
