késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lassú fellendülés előtt a vegyipar
Az európai szinten is jelentősnek számító, ugyanakkor Magyarországon a rendszerváltás óta példa nélküli visszaesés hátterében a recesszió miatt bekövetkezett keresletcsökkenés áll: ugyanebben az időszakban az ipari termelés 17,7 százalékkal szűkült Magyarországon.
Jóllehet a nagyberuházások megritkultak, az csak részben igaz, hogy ezek helyét a háztartási célú termékek gyártása vette át. Annál is inkább, mivel a háztartás-vegyipari termékek a vegyi anyagok és termékek hazai gyártásának nagyjából 10 százalékát képviselik. Ráadásul a hazai piacon – bár kisebb mértékben – a lakossági termékeknél is csökkenés volt tapasztalható.
Az éves teljesítmény igen nagy szórást takar – hívta fel a figyelmet Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója. Teljesen eltérő eredmény jellemzi a vegyi anyagok és termékek gyártása – vagyis a szűkebb értelemben vett vegyipar – területét képező egyes alágazatokat. A meghatározó jelentőségű műanyagalapanyag-gyártás például 18 százalékkal csökkent a fő piacait jelentő gépjármű- és építőipari visszaesés miatt. Jelentős mértékben csökkent a színezék, a pigment, a szervetlen vegyi alapanyag gyártása, és egyharmadára esett vissza a mezőgazdasági vegyi termékek előállítása. Ugyanakkor az ipari gázok, a szerves vegyi alapanyagok és az egyéb vegyi termékek gyártása a 2008. évi bázishoz viszonyítva – összehasonlító áron – emelkedett.
A műanyag és gumitermékek előállítása a vegyiparnak a válság által leginkább sújtott ágazata volt. A műanyag késztermékek termelése közel 25, exportja 30, míg a gumiipari termékek belföldi értékesítése majdnem 57 százalékkal csökkent.
Az átlagnál kisebb mértékben ugyan, de esett a festék-, lakk- és a háztartásvegyipar termelése is. A gyógyszeripar termelése – öszszehasonlító áron – lényegében megőrizte a 2008. évi szintet. Az értékesítés pedig még emelkedni is tudott: az átlagosan 2,5 százalékos bővülésen belül a belföldi forgalom 9,1, míg az export 0,7 százalékkal nőtt.
Ezek a tényezők magyarázzák, hogy az ágazat visszaesése valamivel kisebb volt az ipari átlagnál. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a válság különösen súlyosan érintette az iparág kis- és közepes vállalkozásait, amelyek körében a visszaesés több esetben a 30 százalékot is meghaladta.
A hazai kereslet csökkenését valamelyest ellensúlyozta az export, főként a kelet-közép-európai országokba irányuló értékesítés. A hazai vegyipar termékeinek közel felét exportpiacokon értékesíti, a legnagyobb cégeknél az arány ennél is magasabb.
Tudni kell, hogy Magyarország vegyianyag- és vegyitermék-külkereskedelmi forgalmának egyenlege hosszú idő óta tartósan passzív. A válság ugyanakkor az import 30 százalékos csökkenését hozta, ennek következtében a külkereskedelmi egyenleg több mint egy évtized óta a legalacsonyabb passzívummal – 630 millió dollár – zárt.
Ami az idei évet illeti, a Mavesz tagvállalatai a csomagolóanyagokat, ezen belül az élelmiszer-ipari felhasználásra szánt termékeket, a mezőgazdasági fóliákat, az elektromos kábeleket gyártó vevőik esetében számítanak stabil, az év folyamán esetleg már növekvő keresletre, amelyet hosszabb távon persze a gazdasági bővülés befolyásol majd kedvezően. Ezen túlmenően 2010 első negyed-évének adatai alapján a gépjárműipar élénkülése már látható, de növekvő kereslettel számolnak más ipari szegmensekben is – mondta el Budai Iván, aki hangsúlyozta: kérdéses, hogy a fontos felvevőpiacnak számító építőipar mikor lesz képes túljutni a holtponton. Mindenesetre a vegyipari termelés korábbi 2007. évi csúcspontjának ismételt elérése tartós gazdasági fellendülés esetén is még évekbe telhet – tette hozzá.
Budai Iván szerint összességében az ágazat ez évi teljesítménye még stagnáló, enyhén emelkedő lesz. Az iparág szereplői 2011-től várják a piacok megélénkülését. Ám míg az export volumene csak kevéssé csökkent, az értékesítések összességében és az átlagárat tekintve is jelentősen visszaestek, vagyis a termelők alacsony marzsokkal és a pénzügyi teljesítmény alacsony szintjével fizettek működőképességük fenntartásáért, elkerülve a jelentős kapacitásbezárásokat és elbocsátásokat.
Mindezt tükrözik az ágazat foglalkoztatási viszonyai is: a vegyiparban dolgozók száma tavaly nagyjából 7300 fővel lett kevesebb. A legnagyobb mértékű létszámcsökkenés a – többségében kis- és közepes cégekből álló – műanyag-feldolgozás és a gumigyártás területét érintette: itt összesen mintegy 6000 fővel esett vissza a létszám.
A vegyipar egyéb területein, így a vegyi anyagokat és termékeket előállító társaságoknál nem voltak tömeges elbocsátások, ám elsősorban a kkv-körben átmenetileg csökkentett munkaidővel folyt a munka. Teljes munkaidős foglalkoztatásra vetítve ezen a területen a létszámcsökkenés mértéke 2,6 százalékos volt 2008-hoz képest, ez az ipari és feldolgozóipari átlagnál jóval kisebb mértéket jelez.
A vegyipari termékek piaca teljesen nyílt, a nemzetközi versenynek fokozottan kitett, így az európai hatások leképeződnek a hazai környezetben. A viszonylag kisebb méret, rugalmasság, integráltság versenyelőnyt jelent, de kivonni mégsem tudja magát az ágazat az általános trendek alól. Így hazánk és az EU27 összesített adatai hasonló tendenciát mutatnak. A kulcságazatnak tekinthető petrolkémiai iparágban a hazai cégek teljesítménye a velük azonos szegmensben működő, többi nagy európai gyártóéhoz hasonlóan alakult. Ugyanez nehezen mondható el a magyar vegyipar kkv-szektoráról.
Az árfolyam foglyaként
Budai Iván
A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója
Mivel a magyar vegyipar jelentős mértékben exportpiacokon értékesít, ugyanakkor a költségeinek jelentős részét kitevő alapanyag- és energiaköltségek devizában jelentkeznek, az iparág számára az igazán fontos kérdés az árfolyamok volatilitása, beleértve a forint-, illetőleg az euró/dollár keresztárfolyam alakulását. Az ipar számára a stabil forintárfolyam lenne ideális, számos vélemény szerint a 260–270 forint/euró tartományon belül.
A spekulatív árfolyammozgások különösen nehéz helyzetbe hozzák, hozhatják az alacsony árréssel működő termelő vállalatokat. Úgy gondolom, a reálszférának ezt a problémáját hatékonyabb intézkedésekkel kellene kezelni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
A magyar rendkívül nyitott gazdaság, és ez kiemelten igaz a vegyiparra is, ezért eredményességünk legalább annyira függ a külső piacoktól, mint a belső tényezőktől. Az viszont nem mindegy, hogy külföldi riválisainkhoz képest milyen versenyelőnynyel vagy -hátránnyal indulunk a hazai szabályozási környezet miatt. Az iparág szereplőire jellemző, hogy nagy értékű eszközparkot üzemeltetnek, ezért a beruházásaik eredménye, megtérülése csak többéves időtávban mérhető.
Az ilyen jellegű üzletben a siker kulcsa a kiszámítható és stabil környezet, amelybe a gazdaságpolitika, a gazdaságpolitikai szabályzók is beleértendők.
A kormánytól tehát megfelelő gazdaságpolitikát, stabil, kiszámítható vállalkozási környezet kialakítását és fenntartását várjuk. Ebbe beleértendők többek között a gazdaságélénkítő intézkedések, a munkahelyteremtés ösztönzése, a bürokrácia visszaszorítása, az egyszerűbb adórendszer, a versenyképes energiaárak, és mindenekelőtt az, hogy a szavakat azokkal összhangban álló tettek, intézkedések is kövessék.
Budai Iván
A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója
Mivel a magyar vegyipar jelentős mértékben exportpiacokon értékesít, ugyanakkor a költségeinek jelentős részét kitevő alapanyag- és energiaköltségek devizában jelentkeznek, az iparág számára az igazán fontos kérdés az árfolyamok volatilitása, beleértve a forint-, illetőleg az euró/dollár keresztárfolyam alakulását. Az ipar számára a stabil forintárfolyam lenne ideális, számos vélemény szerint a 260–270 forint/euró tartományon belül.
A spekulatív árfolyammozgások különösen nehéz helyzetbe hozzák, hozhatják az alacsony árréssel működő termelő vállalatokat. Úgy gondolom, a reálszférának ezt a problémáját hatékonyabb intézkedésekkel kellene kezelni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
A magyar rendkívül nyitott gazdaság, és ez kiemelten igaz a vegyiparra is, ezért eredményességünk legalább annyira függ a külső piacoktól, mint a belső tényezőktől. Az viszont nem mindegy, hogy külföldi riválisainkhoz képest milyen versenyelőnynyel vagy -hátránnyal indulunk a hazai szabályozási környezet miatt. Az iparág szereplőire jellemző, hogy nagy értékű eszközparkot üzemeltetnek, ezért a beruházásaik eredménye, megtérülése csak többéves időtávban mérhető.
Az ilyen jellegű üzletben a siker kulcsa a kiszámítható és stabil környezet, amelybe a gazdaságpolitika, a gazdaságpolitikai szabályzók is beleértendők.
A kormánytól tehát megfelelő gazdaságpolitikát, stabil, kiszámítható vállalkozási környezet kialakítását és fenntartását várjuk. Ebbe beleértendők többek között a gazdaságélénkítő intézkedések, a munkahelyteremtés ösztönzése, a bürokrácia visszaszorítása, az egyszerűbb adórendszer, a versenyképes energiaárak, és mindenekelőtt az, hogy a szavakat azokkal összhangban álló tettek, intézkedések is kövessék. Költséghatékonyan Olvasó Árpád, a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. vezérigazgatója
A hazai vegyipar legnagyobb szereplője, a TVK is negatív eredménnyel zárta az elmúlt évet, ezt főleg a kereslet szűkülésével, illetve az alapanyagárak emelkedésével magyarázták. Látnak változást ezen a téren 2010-ben?
A polietilén- és polipropilén-termékeinket felhasználó ágazatok többsége lassan tér magához. Sajnos a nyersolaj ára nőtt, de a korábbi évekhez képest kisebb kilengésekkel. A lassan emelkedő ártendencia az általunk legnagyobb mennyiségben felhasznált kőolajtermékre, a vegyipari benzinre is igaz. Polimer termékeink jegyzésára többé-kevésbé követi a vegyipari benzin jegyzésárának változását, így jelenleg nem mutat a tavalyi mélységek felé húzó tendenciát. Bízom benne, hogy az év további részében is így alakulnak a termékeink jegyzésárai. Összességében tehát enyhén javuló kereslet, növekvő alapanyagárak, stagnáló fedezetek jellemzik az iparági környezetet, tehát azt mondom, a 2010-es év is nehéz lesz.
A hazai gazdasági viszonyok esetében mire számítanak?
A hazai gazdasági folyamatok nagyrészt a nemzetközi tendenciákat követhetik némi késéssel, legalábbis azok számára, akik tevékenységében az export komoly részarányt képvisel. A csak belföldi keresletre számító társaságok számára ez az év még nem a növekedés éve lesz a gazdasági előrejelzések szerint.
Milyen lépésekre kényszerül a társaság?
Folytatnunk kell a 2008–09-ben elindított szigorú költségtakarékossági programot, csakúgy, mint a hatékonyság növelésére tett erőfeszítéseket a működés minden területén. Szigorú kontrollt alkalmazunk az összes pénzkiáramlást jelentő tevékenységre vonatkozóan. A takarékosság mellett ugyanakkor természetesen folytatjuk azon kisebb beruházásainkat, amelyek termelőüzemeink működési folyamatosságának és műszaki biztonságának javulását, illetve élettartamának növelését teszik lehetővé. Termékportfóliónkban és termelési folyamatainknál is arra törekszünk, hogy a vevőigények változásához rugalmasan tudjunk igazodni.
Milyen kitörési pontok lehetnek az ágazat, illetve a TVK számára?
Földrajzilag kedvező fekvésünknek stratégiai előnyei vannak. Ráadásul egy olyan régióban helyezkedünk el, melyben az egy főre jutó műanyag-felhasználásnak lényeges javulási lehetősége van. Természetesen ezeket a lehetőségeket akkor lehet majd kihasználni, ha a régiós gazdaság magához tér, és a kereslet újra emelkedni kezd. Az Európába bejövő importtal szemben bizonyos fokú védettséget élvez hazánk, illetve a környező országok piaca a szállítási költségek oldaláról, így kézenfekvő, hogy ezeken a piacokon erősíteni kívánjuk pozícióinkat. Emellett fontos, hogy folyamatosan fejlesszük termékeinket és folyamatainkat.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.