Zuhanó lakáspiaci mutatók

Egyre gyorsabb ütemben zuhan a lakásépítési piac: a statisztikai hivatal legfrissebb, a féléves állapotokat tükröző adatai szerint az első negyedévben 30 százalékkal csökkent a kiadott új építési engedélyek száma, a másodikban viszont már a felére esett vissza az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. Ugyanilyen irányú tendenciát mutat a használatba vett lakások számának alakulása, az első negyedben 26, a másodikban 41 százalékos volt a csökkenés. A szakmai szereplők szerint éppen itt az ideje, hogy az állam határozott lépéseket tegyen a lakásépítések élénkítésére, ugyanis nem sok kell már ahhoz, hogy teljesen szétzilálódjon a már amúgy is a padlón lévő ágazat.

Drámai visszaesést tükröznek, de nem meglepőek a féléves lakásépítési számok – mondta lapunknak Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elnöke. Új projekt szinte egyáltalán nem indult az utóbbi időben, az erre a szegmensre specializálódott cégek vegetálnak: számos gyárat bezártak, a létszámot leépítették. Ez is bizonyítja, hogy az állami szerepvállalás elengedhetetlen a lakásügyben. Hozzátette: az új kormány fejlesztési elképzelései egybecsengenek szervezetük javaslataival, ugyanakkor nem várják, hogy egyik napról a másikra megváltozik a helyzet. Jó lenne ugyan, ha már „holnap” bevezetnék a gyorsítást szolgáló intézkedéseket, de azzal is tisztában vannak, a kapkodásnál jobb a gondos előkészítés. Átgondolt állami szerepvállalással, jól előkészített programokkal érdemes csak belevágni a feladatokba – hangsúlyozta a TLE elnöke.

Bár vannak kételkedők, a lakáspolitikai szakember egyáltalán nem tartja irreálisnak azt a célkitűzést, hogy évente legalább negyvenezer új lakás épüljön. Mint magyarázta, egy jó színvonalon megépült otthon hozzávetőleg száz évig használható gazdaságosan, egy gyenge minőségű lakás pedig jó, ha hetven évig szolgál. A hazai 4,3 milliós lakásszámot és az állomány minőségét figyelembe véve évente 43 ezer otthonnak kellene megépülnie ahhoz, hogy ne öregedjen el végletesen az állomány, viszonylag egyenletes maradjon a színvonal. Természetesen a felújításoknak, karbantartásoknak is nagy szerepük van az életkor meghosszabbításában – hangsúlyozta –, ám egy alacsony minőségi színvonalú lakás esetében ez gyakran nem jelent gazdaságos megoldást. Szerinte azt is el kellene érni, hogy kiegyenlítettebb legyen az építés – az elmúlt ötven évben a lakásépítések éves száma százezer és húszezer között ingadozott –, s ne ismétlődjenek meg a következő évtizedekben a korábbi hullámhegyek és -völgyek. Ez az ipari vállalatok, a kivitelezői szektor, a munkavállalók és a minőségi építés érdekét is szolgálná – tette hozzá.

Sokkal rosszabbak az adatok, mint amire a lakásépítő cégek számítottak még az év elején – értékelt Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Legfeljebb 5-6 százalékos csökkenést vártak, ehhez képest tragikus a visszaesés; 2006-hoz viszonyítva már 60 százalékos mínuszban van az ágazat. Mint mondta, a szakma nagy várakozással tekint a nemrég meghirdetett otthonteremtési javaslatcsomag elé, ám úgy vélik, csak az lehet igazán sikeres program, amely a lehető legszélesebb finanszírozói bázisra támaszkodik. Egyaránt be kell vonni a vevői, a munkáltatói pénzeket, valamint a lakáskasszák, a kereskedelmi bankok és a költségvetés forrásait. De az is kell a sikerhez, hogy a program hosszú távra szóljon, s ne változzon a feltételrendszere. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni – tette hozzá –, hogy az indulás pillanatától legalább másfél évre van szükség, hogy a program hatása érzékelhető legyen.

A saját bőrünkön is érezzük a lakáspiac nehézségeit – kommentálta a legfrissebb statisztikai adatokat Böröck Szabolcs, a Biggeorge’s-NV Zrt. Sasad Liget projektjének értékesítési igazgatója. A lakáspiaci tranzakciók elenyésző hányada az új otthonok eladása, ezért a használt lakások piacán tapasztalható erős túlkínálat – a megnövekedett hiteltörlesztések miatt sokan kényszerből nyomott áron értékesítik az ingatlanukat – lefelé nyomja a piaci árakat. Ennek következtében a lakóingatlan-beruházók legtöbbször költségszinten vagy akár az alatt kénytelenek értékesíteni a lakásokat. Már lemondtak a potenciális haszonszerzésről, de igyekeznek a költségeiket fedezni, illetve a vállalkozásba fektetett tőkéjüket visszaszerezni – mondta Böröck Szabolcs.

A vevői magatartást a kormányzati intézkedések is formálják – mutatott rá a szakember, emlékeztetve arra, hogy a kedvezménymegvonások hírére a múlt év első felében sokan előre hozták a vásárlásukat. Ugyanakkor a második fél évben erős visszaesést tapasztalhattak az értékesítők. Ez utóbbi időszakot véve viszonyítási alapként, már némileg kedvezőbb képet mutat a 2010-es első hat hónap. Ám összességében nézve egyáltalán nem derűs a kép, gyakorlatilag nem indulnak új beruházások. Ezért is értékeli az igazgató pozitív jelzésként a kormány otthonteremtési elképzeléseit. Mint mondta, az építőipar és a hozzá kapcsolódó iparágak igen mélyre zuhantak, szükség van arra, hogy ismét életet leheljenek az ágazatba. A várható kormányzati intézkedések az iparág válságos helyzetét nem tudják megoldani, de segíthetnek „életben tartani” és remélhetőleg egy növekedési irányt kijelölni – vélekedett.

Eltérések

A fővárosban a legélénkebb a lakásépítői kedv, bár itt is erősen – 38 százalékkal – csökkent a használatba vett lakások száma. Az építtetők között fele-fele arányban képviselteti magát a lakosság és a vállalkozások, önkormányzati megrendelésre mindössze 14 lakás épült az első fél évben, az összes otthon 0,2 százaléka. A kivitelezők között egyre nagyobb számban találni szakipari cégeket, ezzel párhuzamosan visszaszorul a házilagos építkezés. Az új lakások átlagos alapterülete 92 négyzetméter, ez hárommal több, mint az előző év első felében. Az összes új otthon harmada változatlanul a „kislakás” kategóriába tartozik.