Cégvilág

Cafatokból hússzelet?

Az Európai Unió jelenleg felülvizsgálja az élelmiszeriparban használható adalékanyagok engedélyeit. Az élelmiszeripari szakértők szerint jó hír, hogy a fogyasztók örömére – az illetékes szervezet elutasította az úgy nevezett húsragasztó enzim engedélyezését. Más kérdés, hogy kiderül-e, ha egy gyártó ezt a speciális szert használja.

A thrombin nevű enzim érdekes módon képes hatni. Ha ezzel a mesterségesen előállítható vegyülettel húsnyesedéket kezelünk, majd várunk egy ideig, a különálló húsdarabok egy szeletté állnak össze. Az élelmiszeripar számára az enzim használata igen előnyös, hiszen ilyen módon az olcsón megvásárolt nyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. Az enzim használatáról árulkodhat, ha például egy irreálisan nagy bécsi szeletet kapunk egy étteremben.

A jó hír az, hogy az elutasította a thrombinnak adalékanyagként történő használatára vonatkozó engedélykérelmet. Így – legalábbis egyelőre – a húsragasztóként ismert enzim nem használható az unióban előállított élelmiszereknél, annak ellenére, hogy az EU vizsgálata szerint az anyag nem jelent biztonsági kockázatot. Az EU azzal indokolta a döntést, hogy a thrombin használata nem jelent előnyt a fogyasztók számára, sőt, félrevezető lehet.

Az enzimre vonatkozó kérelem elutasítása az európai fogyasztóvédelmi szervezetek számára győzelmet jelent, erről tanúskodik a kontinens szervezeteit tömörítő BEUC közleménye. A thrombin pártolói egyébként 2005-ben sikert könyvelhettek el, amikor az Európai Élelmiszer-biztonsági hatóság, az EFSA az anyag használatát támogató véleményt hozott nyilvánosságra. A képviselők azonban most úgy döntöttek, hogy a szervezet tanácsa ellenére még megfelelő jelölés mellett sem alkalmazható az enzim.

A thrombinnal nem csak az a gond, hogy félrevezető módon alakítható vele a húsok állaga, hanem az is, hogy az alkalmazása során növekszik a baktériumok elszaporodásának esélye, mivel a folyamat alacsony hőmérsékleten, hosszabb idő alatt zajlik le – mondta el Dömölki Livia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője. Ráadásul – tette hozzá az élelmiszervegyész – duplán megtévesztheti a fogyasztókat, mivel a thrombint marha, vagy sertés vérplazmájából állítják elő. Tekintve, hogy a használatát eddig nem jelölték, tudta nélkül olyan is fogyaszthatta, aki nem eszik sertés eredetű ételt.

Míg a thrombin kérdése lezárult, addig a transz-zsírsavak tekintetében még nem született döntés. Európai Parlamenti képviselők egy csoportja beadványt készített az Európai Bizottság számára, amelyben arra kérik a döntéshozókat, hogy 2 százalékában limitálják az ilyen zsírsavak mértékét a teljes zsírtartalomban.

Az ipari előálllítású transz-zsírsavakat azért alkalmazzák, hogy ezzel javítsák számtalan élelmiszer, így a vörös húsok, tejtermékek, fagyasztott áruk textúráját, és ízét. Tudományos kutatások szerint a 2 százalékos transz-zsírsav bevitel 23 százalékkal emeli a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét. A támogatók szeptember 9-ig írhatják alá a korlátozásra vonatkozó javaslatot, amelyről azután az Európai Bizottság dönt majd.

Mint arról korábban beszámoltunk, az uniós civil fogyasztóvédelmi szervezetek jelenleg az úgy nevezett azoszínezékek használata ellen is igyekeznek fellépni az adalékanyagok felülvizsgálatának ideje alatt. Ezek a mesterséges színezőanyagok rendkívül hőállóak, ugyanakkor bizonyított, hogy egyes esetekben figyelemzavart, és hiperaktivitást okozhatnak gyerekeknél.

BEUC EFSA OFE thrombin húsragasztó enzim Európai Unió fogyasztóvédelmi transz-zsírsav
Kapcsolódó cikkek