Jobb szigetelés = több pénz
Egy komplex lakásfelújítás – a hőszigetelés, az ablakok és a gépészet cseréje – után átlagosan 45-50 százalékkal csökken az energiafelhasználás, de egyáltalán nem mindegy, hogy a felújítás milyen minőségű. A kormány tervei szerint a jövő év januárjától a lakóépületek felújítása aszerint kap támogatást, hogy annak eredményeképpen mennyi energiát lehet megtakarítani – ez hangzott el a társasházi képviselőknek rendezett panelfelújítási konferencián Budapesten. A jelenleg használt hőszigetelések egy része csak dekoráció, Németországban ahhoz, hogy az épületek energiafogyasztása 70 százalékkal csökkenjen, legalább 16 centiméter vastag hőszigetelést alkalmaznak, ezt kell általánossá tenni Magyarországon is – mondta Kakuszi Norbert a Sto Építőanyag Kft. képviseletében, szavait a távirati iroda idézte. Eddig 270 ezer lakás kapott 62 milliárd forintnyi támogatást az energiatakarékos felújításhoz, miután az állami támogatás a teljes beruházás egyharmadát tette ki, az építőipar pedig ennek révén 180-200 milliárd forintos megrendeléshez jutott – mondta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője.
A tervezett évi 150-200 ezer lakás felújítása egy mentorhálózat közbeiktatásával történik majd, várhatóan a jövő év elejétől. A mentor írja meg a támogatási pályázatot és végezteti el a munkát minősített anyagokkal és akkreditált kivitelezőkkel – tette hozzá a főosztályvezető. Azt is elmondta, nem automatikusan jár majd a támogatás, mértéke attól függ, mekkora megtakarítás érhető el a felújítással, és ezt igazolni is kell. Példa gyanánt egy szegedi tízemeletes panelház utólagos hőszigetelését mutatta be egy közös képviselő. Az ablakokat háromrétegű üvegezésűre cserélték, és 15 centiméteres hőszigetelést alkalmaztak, így a fűtési energia a harmadára csökkent. VG
Praktikus felújítási tanácsok
1. A legnagyobb, egységnyi befektetésre eső CO2-kibocsátás-csökkenés és megtakarítás a régi gázkészülékek cseréjével érhető el, ha a meglévő fűtési rendszer többi részén nem kell változtatni. A cserére és így a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentésére fordított kiadások három-hat év alatt térülnek meg. Az utólagos hőszigetelés és a nyílászárócserék ennél általában egy-két évvel hosszabb idejű megtérülést mutatnak. A teljes fűtésfelújítás általában húsz év feletti megtérülésű!2. A gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek zárt rendszerű készülékre történő cseréje minden esetben igen jelentős, 20–35 százalék közötti energiamegtakarítást eredményez. Kimondható, hogy a hagyományos gravitációs kéménytechnológián alapuló fűtési módok nem egyeztethetők össze az épületenergetikai hatékonyság céljaival.
3. Az épületenergetikai felújítás után az épület fűtési hőigénye jelentős mértékben, akár az eredeti érték tizedére is csökkenhet. Az új gázkészüléket az új hőigénynek és a megváltozott beépítési feltételeknek megfelelően kell kiválasztani.
4. Célszerű a nyílászárók és a gázkészülékek cseréjét, az utólagos hőszigetelést egyetlen projekt keretében végrehajtani.
5. Az energetikai felújításokat befektetésként vizsgálva azt találjuk, hogy ezek igen rövid idő alatt megtérülő, szinte 100 százalékos befektetési biztonságot nyújtó megoldások, amelyekkel ráadásul csökken az energiaszolgáltatóktól, illetve az energiaáraktól való függőségünk is.
6. Az épületek utólagos hőszigetelése és a nyílászárók cseréje esetében célszerű előzetesen épületgépész-mérnöki szakvéleményt kérni. Elemezni kellene a tervezett beavatkozások hatását, megállapítani, hogy a fűtőberendezések cseréje biztonsági és/vagy gazdasági szempontból szükséges-e vagy sem.
7. Épületenergetikai pályázatok esetében emellett elő kellene írni, hogy a lehetséges beruházások csak a megtérülési idő sorrendjében, illetve ennek az elvnek továbbra is megfelelve, csak kombináltan legyenek támogathatók, mert a döntést a tulajdonos sokszor a reklámok hatása alatt hozza meg. Így gyakran indoklás nélkül valósulnak meg olyan felújítások, amelyek megtérülési ideje húsz év feletti, miközben elmaradnak a négy-hat év alatt megtérülő beruházások!
2. A gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek zárt rendszerű készülékre történő cseréje minden esetben igen jelentős, 20–35 százalék közötti energiamegtakarítást eredményez. Kimondható, hogy a hagyományos gravitációs kéménytechnológián alapuló fűtési módok nem egyeztethetők össze az épületenergetikai hatékonyság céljaival.
3. Az épületenergetikai felújítás után az épület fűtési hőigénye jelentős mértékben, akár az eredeti érték tizedére is csökkenhet. Az új gázkészüléket az új hőigénynek és a megváltozott beépítési feltételeknek megfelelően kell kiválasztani.
4. Célszerű a nyílászárók és a gázkészülékek cseréjét, az utólagos hőszigetelést egyetlen projekt keretében végrehajtani.
5. Az energetikai felújításokat befektetésként vizsgálva azt találjuk, hogy ezek igen rövid idő alatt megtérülő, szinte 100 százalékos befektetési biztonságot nyújtó megoldások, amelyekkel ráadásul csökken az energiaszolgáltatóktól, illetve az energiaáraktól való függőségünk is.
6. Az épületek utólagos hőszigetelése és a nyílászárók cseréje esetében célszerű előzetesen épületgépész-mérnöki szakvéleményt kérni. Elemezni kellene a tervezett beavatkozások hatását, megállapítani, hogy a fűtőberendezések cseréje biztonsági és/vagy gazdasági szempontból szükséges-e vagy sem.
7. Épületenergetikai pályázatok esetében emellett elő kellene írni, hogy a lehetséges beruházások csak a megtérülési idő sorrendjében, illetve ennek az elvnek továbbra is megfelelve, csak kombináltan legyenek támogathatók, mert a döntést a tulajdonos sokszor a reklámok hatása alatt hozza meg. Így gyakran indoklás nélkül valósulnak meg olyan felújítások, amelyek megtérülési ideje húsz év feletti, miközben elmaradnak a négy-hat év alatt megtérülő beruházások! -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.