"A Magyar Energia Hivatal (MEH) legfrissebb adatai megint alátámaszották a kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) mára már közhelyszerűen emlegetett anomáliáit: 2010 első felében a rendszeren belül közel 68 százalékot képviselt a hővel kapcsolt áramtermelés támogatása, ami mintegy 30 milliárd forintot tett ki, tehát csak a maradék egyharmadnyi jutott a megújuló alapú energiatermelésre, miközben a támogatás összege közel 2 milliárddal nőtt 2009. első félévéhez képest" – mutatott rá lapunknak az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda energiajogi praxisát vezető partnere.



Dr. Ferenczi Kristóf szerint hasonlóan fontosak a KÁT-nak a nyilvánosság előtt kevésbé ismert működési problémái, illetve bizonytalanságot teremt, hogy egyelőre nem lehet biztosat tudni a jelenlegi KÁT szabályozás 2010. decemberével megszűnő rendszerét követő szabályozásról sem.
Ugyanakkor, különböző munkacsoportok négy fronton is a változásokon munkálkodnak. A szakember szerint ez mindenképpen üdvözlendő, ugyanakkor az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda ügyfélkörét alkotó befektetők és finanszírozók szempontjából az is fontos lenne, hogy e négy szál idővel találkozzon – lehetőség szeirnt egy és ugyanazon jogszabálycsomag formájában. Konkrétan arról van szó, hogy a rendszerirányító Mavir Zrt. is készített javaslatot a KÁT megreformálására, a MEH-nek a VET-et (egyébként elsődlegesen az Unió harmadik liberalizációs csomagjának átültetésére hivatott) módosító tervezete is érinti a területet, ahogyan az uniós kötelezettségünk alapján készítendő, a megújuló energiatermelésre vonatkozó nemzeti cselekvési tervünk is, de Ferenczi Kristóf szerint kormányzati szándék is a terület újragondolása.
Kockázatot, ezzel pedig a befektetők és hitelezőik körében bizonytalanságot okoz, ha a KÁT adott részterületeiről a négy szinten folyó módosítások nem egymással összhangban rendelkeznének. Az előkészületek jelenlegi szakaszában nem látható például, hogy miközben a ma ismert kormányzati munkaanyag szerint a biomassza alapú áram előállítását a továbbiakban esetleg egyedi (akár fix összegű) támogatás is segíthetné, és ugyanezen lehetőséget megfogalmazza a VET módosító tervezete is, azonban a Mavir munkaanyagában szereplő, a KÁT rendszer működésének megreformálására irányuló gondolatokat egyelőre nem tükrözi a VET módosítás, sem a kormányzati munkaanyag. Kisebb-nagyobb részletességgel persze már nyilvánosságra kerültek a fenti elgondolások.
Igaz, ezek folyamatosan változnak és kérdés, hogy a kormány végül milyen utat jelöl majd ki a KÁT rendszer jövőjét illetően.
Az új VET például a KÁT rendszer kapcsán foglalkozna a hidrotermikus és a légtermikus energia hasznosításával, megteremtené a zöldbizonyítvány bevezetésének alapjait, amelynek megfelelően a rendszerirányító a mennyiségét meghatározná, szétosztaná és elszámolná. Mindeközben, megjelenne egy új engedélyezési szint az erőművekre, jó eséllyel a megújulókra is: az erőmű létesítési előzetes engedély, a szélerőmű létesítése pedig engedélyköteles maradna és továbbra is nyilvános tenderhez lenne kötve.
Ugyanakkor egyelőre nincs sok fogódzó arra nézve, mi lesz a KÁT-rendszerből kikerülő, kapcsolt termelők akár 2015-ig meghosszabbított engedélyeivel. "Van ugyanis egy furcsa kitétel a VET-javaslatban" – hívta fel a figyelmet Ferenczi Kristóf. Eszerint az, hogy a "körülmények jelentős változása esetén" módosítható a KÁT termelő engedélye, és ez az új VET szerint az egyedi engedéllyel rendelkezőkre is vonatkozna. Ennek a következményei még nem láthatók. Ismert, hogy a MEH egyedileg számos kapcsoltan termelő engedélyét is meghosszabbította 2015-ig, holott a jelenlegi átvételi rendszer 2010 végén megszűnne.
A Mavir által készített munkaanyagból az derül ki, hogy a rendszerirányító elsősorban a KÁT mérlegkör működését kívánja kiszámíthatóbbá tenni, azaz a jobb kiegyenlítését kívánja elérni, pontosabb menetrendtartással, szigorúbb szankciókkal és a működési visszásságok lehetséges kizárásával. Jelenleg ugyanis az áramtermelők szívesen felültervezik havi (és a Mavirnak leadandó) termelésüket azért, hogy minél nagyobb előleget vehessenek fel rá.
A kereskedők viszont vásárlásuk alultervezésében érdekeltek, hiszen ekkor kevesebb KÁT-os, vagyis az átlagosnál drágább áramot kell megvásárolniuk. (Van, aki egyáltalán nem tervez beszerzést!) A KÁT mérlegkörben ezek miatt keletkező egyensúlytalanságot a Mavir úgynevezett kiegyenlítő energiából, azaz - természetesen a felhasználók által megfizett – legdrágább áramból billenti helyre. E jelenség visszaszorítása érdekében a rendszerirányító meg szeretné szüntettetni a termelőknek való előlegfizetést, a rossz menetrendadást pedig az eddigieknél sokkal szigorúbban büntetné és egyidejűleg pontos tervezésre szorítaná a kereskedői oldalt is.
Ezenfelül részben "zsinórosítaná" a KÁT termelést, azaz két részre bontaná. A stabilan termelt mennyiséget, vagyis a zsinóráramhoz hasonlító profilú mennyiséget a jelenlegi rendszerben adná el, de előre meghatározott (és ezáltal tervezhető) áron, míg a fennmaradó kisebb részt a nemrég indult magyar áramtőzsdén, a HUPX-en. (Illetve, onnan kellene vásárolnia, ha a zsinórszintnél kisebb lenne a tényleges termelés.)
A kormány munkaanyaga szerint 2015 után 2 megawatt kapacitásnál nagyobb, kapcsoltan termelő erőmű nem kaphatna KÁT-engedélyt. Az időjárásfüggő termeléssel előállított áram kötelező átvételi ára legyen piaci szintű (például a HUPX által biztosítandó árjelzéshez igazodó), a biomasszatermelésé viszont – ha nem áll meg a lábán – kaphasson állami támogatást.
A piacra termelő, de pályázni köteles új szélerőmű tulajdonosok elsőbbséget élveznének a tendereken a támogatást igénylőkkel szemben. Ferenczi Kristóf összességében sok előremutató elemet lát a különböző vita- és munkaanyagokban, mindazonáltal a piac szempontjából legfontosabbnak azt tartja, hogy a KÁT rendszer átalakítására végiggondoltan és lehetőség szerint egy lépcsőben kerüljön sor, az érintett piaci szereplők számára kellő felkészülési időt biztosítva a változásokra.