késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nyögi a vegyipar a REACH-et
A vegyipar már az uniós szinten is rendkívül hosszú egyeztetés után megszületett rendelet előkészítése során jelezte, hogy a jogszabály a gyakorlatban nem vagy csak aránytalanul nagy áldozatokkal hajtható végre. „Nem titkoltuk azt a véleményünket sem, hogy a REACH – a deklarált környezet- és egészségvédelmi célok mellett – kiváló eszköz arra, hogy a tőkehiányos vállalkozásokat kiszorítsa a piacról. Ezeket az előrejelzéseinket az idő igazolni látszik” – mondta el lapunknak Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója.
A rendelet bonyolultságát jelzi, hogy a több mint 800 oldalas jogszabályhoz több ezer oldalnyi útmutatót adott ki az Európai Bizottság. A második akadály: a kizárólag angol nyelven elérhető IUCLID 5 szoftver és a többi REACH informatikai eszköz használatának alkalmazása komoly nyelvtudást és informatikai ismereteket igényel. Akik ezzel is megküzdöttek és határidőre benyújtották az általuk gyártott, importált anyagok előregisztrációját, azoknak el kellett mélyülniük a pénzügyi, verseny- és szerződésjogi ismeretekben ahhoz, hogy az azonos anyagot előregisztrálók által alkotott információs cserefórumokban és a konzorciumokban aláírandó, angol nyelvű szerződések megfelelőségét meg tudják ítélni. A vegyi anyagokkal kapcsolatos adatok cseréje csak ezt követően kezdődhetett el.
Nem meglepő, hogy különösen a kis- és közepes vállalkozásoknál nem álltak rendelkezésre ezekkel az összetett képességekkel felvértezett munkatársak, így nélkülük születtek döntések az adatok és a költségek megosztásáról is. Mostanában szembesülnek a diktátumszerűen megadott, számukra kedvezőtlen költségmegosztási szabályokkal – emelte ki Budai Iván.
Az igazgató állítja: nincs senki ma Európában, aki megalapozottan állíthatná, hogy ő minden részletében tudja, mit és hogyan kell tenni a REACH követelményeinek teljesítéséhez. Ennek fényében pedig különösen elrettentő, hogy aki ismerethiányból, esetleg anyagi nehézségek okán nem tesz eleget időben a regisztrációs követelménynek, annak azonnali következménye a gyártás megszüntetése. De a kisebb szabálysértésekért is hatalmas bírságokkal fenyegetik a vállalkozásokat.
A terhek nagyobbik részét a regisztrációs dokumentáció öszszeállításának költségei és az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) fizetendő regisztrációs díjak teszik ki. A regisztrációs dokumentációt általában a régi EU-tagállamokban működő konzorciumok vagy valamelyik nagy nemzetközi vegyipari cég szakemberei készítik el. Az azonos anyag gyártóit, importőreit tömörítő információs cserefórum többi tagjainak pedig fizetni kell a hozzáférési levélért, amely azt igazolja, hogy megfizették a regisztrációs dokumentáció összeállítói szerint a költségek rájuk háruló részét. Ez teszi lehetővé számukra a regisztrációt.
Ha vitatják a gyakran nem átlátható és számukra kedvezőtlen díjmeghatározást, akkor kockáztatják a piacon maradásukat. Budai Iván kiemelte: a díjak nagyságrendje is elgondolkodtató. A mész esetében például az információs cserefórumnak 5000 tagja van. Ezek a kisvállalkozásokra megállapított 9300 eurós regisztrációs díjjal számolva mintegy 13 milliárd forintot fizetnek az ECHA-nak. Ehhez jön még a regisztrációs dossziéhoz való hozzáférési levél díja, amely attól függően, hogy konzorciumi tag-e az érintett cégek többsége vagy nem, néhány százmilliótól néhány milliárd forintig terjedhet, miközben a meszet évszázadok óta használjuk.
Tény az is, hogy a REACH kapcsán felmerülő kiadások szinte kizárólag Európa fejlettebb részén jelentenek bevételeket, míg Magyarországon csak a kiadások jelentkeznek hatásként.
Mit lehetne tenni a REACH negatív hatásainak csökkentésére? Budai Iván szerint minél előbb fel kellene függeszteni a rendelet végrehajtását, és nagyon gyorsan felül kellene vizsgálni az egész szabályozást. A bürokratikus rendszer helyett bevezethető lenne például egy olyan szabály, amely a gyártott, importált mennyiséggel arányos vegyianyag-vizsgálati díj befizetésére kötelezné a cégeket, és az így befolyt összegeket a tudományos intézetek kapnák meg a nekik kiosztott anyagok vizsgálatára.
Addig is, míg a rendelet felülvizsgálatára nem kerül sor, minthogy a REACH végrehajtásának kezdete egybeesik a jelenlegi válsággal, az ipar terheit enyhítené a regisztrációs díjak számottevő csökkentése, különös tekintettel arra, hogy az előregisztrációk száma jóval meghaladja a tervezettet – véli Budai Iván. Felhívta a figyelmet: a Magyar Vegyipari Szövetség már a múlt évben felvetette olyan külön alap létrehozását, amelyből támogatni lehetne a kis- és közepes vegyipari vállalkozások REACH-kötelezettségeinek teljesítését, fentebb jelzett nehézségeik áthidalása, az ipari termelés fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében. Sajnos a felvetésre nem kaptunk kedvező választ.
Erőfeszítések
A magyar vegyipar nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy felkészüljön a REACH szabta előírások és határidők betartására. Jól mutatja ezt, hogy az EU vegyiparán belül viszonylag szerény volumenekkel jelen lévő hazai ágazatból 639 vállalkozás több mint 13 ezer vegyi anyagot jelentett be előregisztrációra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.