Súlyos viták árnyékolták be az utóbbi hetekben a Városligeti Műjégpálya rekonstrukcióját. A kivitelezést nyílt közbeszerzési eljáráson elnyert Hérosz Zrt. és a megrendelő Fővárosi Önkormányzat azonban most lapunknak egyöntetűen úgy nyilatkozott, sikerült megállapodniuk „az előre nem látható és a kivitelezői tevékenységen kívüli okokból keletkezett határidő-módosítás időpontjában”, így a próbaüzem utáni teljes körű átadás az eredetileg tervezett 2011. február 28-a helyett április 30-án lesz.
Mára a bontási munkálatok lényegében befejeződtek, jelenleg a régi jégpálya területén az új hűtött pályalemez és egy teljesen új, 2000 négyzetméteres jégkorongpálya kivitelezése folyik, továbbá a műemlék épület és a lebombázott szárny szerkezetének építése. Ezt követik majd a hűtéstechnológiai, valamint az épületgépészeti munkálatok, beleértve a falburkolatok felújítását, a nyílászárók cseréjét, illetve a műemléki és restaurátori tevékenységet is.
Jövő nyáron tehát – ha minden a tervek szerint halad – ismét lehet csónakázni a városligeti tavon, s a kész létesítmény kulturális és sportesemények helyszíneként, turisztikai információs központként és vendéglátóhelyként is szolgálja a turisták és a budapestiek igényeit. Télen pedig Európa legnagyobb szabadtéri jégpályájaként az évente mintegy 5-600 ezer hobbikorcsolyázó, valamint a gyorskorcsolyázók és a jégkorongozók igényeit elégíti ki.
Szabó István projektmenedzser, a főpolgármesteri hivatal ügyosztályvezetője az úgynevezett Városliget Kapuja projekt jelentőségének érzékeltetéseként elmondta: a rekonstrukció az idén 4,126 milliárd forintos, jövőre pedig 574 milliós (összesen 4,7 milliárdos) forrást igényel. A kiemelt európai uniós projekt megvalósítására jóváhagyott öszszeg 67 százalékát, 3,2 milliárd forintot az EU finanszírozza – kilenc ütemben – a turisztikai fejlesztési fejezetből. A szükséges 1,5 milliárdos önrészt teljes egészében a főváros állja, külső forrás bevonására nincs szükség – hangsúlyozta Szabó István. A műjégpálya teljes rekonstrukciójának egyébként volt egy korábbi üteme is, ekkor építették meg a technológiai épületet és telepítették ide a technikai berendezéseket a műemlék épületből. Ezt teljes egészében fővárosi forrás fedezte, és már négy évvel ezelőtt befejeződött. Megvalósítására önálló nyílt közbeszerzési pályázatot írtak ki 850 millió forint értékben – pontosította a képet a projektmenedzser. A mostani – második és harmadik – ütemet egy csomagban hirdették meg.
„Az elhúzódó vita egyetlen forinttal sem növelte a beruházási összeget, mivel az erre irányuló igények közül egyet sem fogadtunk el, így a kivitelezés megvalósításának költsége nem nőtt, vagyis az eredetileg szerződött és a projektre biztosított forrásszükséglet nem emelkedett” – fogalmazott Szabó István. Az időközben megtalált bombák miatt pedig még a két napot sem éri el a munkálatok csúszása.
A megrendelővel folytatott vitáról nem kívánt részleteket közölni a Hérosz Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese, Sztankov Attila csak annyit jegyzett meg, hogy „vitás kérdések egy ekkora kivitelezéssel kapcsolatban természetesek, ám ezek nem befolyásolják a munkavégzést, amely jelenleg a körülményeknek megfelelően jól halad”.
A cégnek egyébként a drámai építőipari helyzet ellenére is viszonylag jók a pozíciói, az idén 27 munkájuk van, s remélik, hogy ez a szám az év végéig még növekszik. A Városliget Kapuja projekt a jelentősebb feladataik közé tartozik, de ennél nagyobb munkáik is vannak. Ilyen például a BME Q1 épülete, melynek értéke meghaladja a nettó 5,5 milliárd forintot, vagy a Orco Tőzsdepalota a Váci utca 1. szám alatt, mely szintén nagyobb értékű ötmilliárdnál, vagy az Uzsoki Utcai Kórház projektje.
Sztankov Attila úgy látja, még nincs itt a válság vége, hatása az idén leginkább a megrendelések elmaradásában és a kisebb cégek közötti nagy arányú csődök és felszámolások megjelenésében érezhető. Cége most azzal is elégedett, hogy nem esik vissza jelentősen az árbevétele. Növekedésre csak a jövő év során számítanak. BJA
Speciális adottságok a műjég alatt
Arra a felvetésünkre, hogy nem hivatalos mérnöki, építészi vélemények szerint az itt alkalmazottnál vannak korszerűbb, energiatakarékosabb műjégpálya-építési technológiák, a projektvezető így reagált: „A terveket készítő és a tervezési művezetést végző mérnökcsoportot nyílt pályázattal választotta ki a Magyar Építész Kamara, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Fővárosi Tervtanács, a Főépítészi Iroda és más neves szakemberekből álló szakmai zsűri. A mérnökcsapat egyebek mellett több műemléki rekonstrukció tervezését végezte (a Nemzeti és a Szépművészeti Múzeum bővítése, az Uránia Nemzeti Filmszínház rekonstrukciója stb.), ezért ennek a csapatnak az alaposságában, hozzáértésében nincs különösebb ok kételkedni.”Lényeges szempontként említette Szabó István, hogy mind az épület, mind a műjégpályarendszer műemlék, és azt az eredeti struktúrában korszerű, a mai kornak megfelelő gépészettel „gondolták újra” a tervezők. Speciális helyzet, hogy a hűtött betonlemezt egy valamikori tómederre építették az 1920-as években, tőzeges, iszapos talajra, és nyáron hatalmas tömegű vízzel feltöltött tóként, télen egyszerre négy-ötezer embert „cipelő” műjégpályaként funkcionál, ezért statikailag ennek a talajszerkezeti adottságnak és funkcionális öszszetettségnek egyszerre kell megfelelnie.
Lényeges szempontként említette Szabó István, hogy mind az épület, mind a műjégpályarendszer műemlék, és azt az eredeti struktúrában korszerű, a mai kornak megfelelő gépészettel „gondolták újra” a tervezők. Speciális helyzet, hogy a hűtött betonlemezt egy valamikori tómederre építették az 1920-as években, tőzeges, iszapos talajra, és nyáron hatalmas tömegű vízzel feltöltött tóként, télen egyszerre négy-ötezer embert „cipelő” műjégpályaként funkcionál, ezért statikailag ennek a talajszerkezeti adottságnak és funkcionális öszszetettségnek egyszerre kell megfelelnie. -->
