Cégvilág

Csepp a tengerben a forrás

Év végére elérheti a százmilliárd forintot a magyarországi kórházak adósságállománya

Még több forrást keresnek az egészségügy számára – nyilatkozott tegnap Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár azt követően, hogy hétfőn elfogadta az Országgyűlés azt a javaslatot, amelynek alapján az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének a maradékát az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak enyhítésére fordítsák. A 27,5 milliárd forint elosztására kormányrendelet készül, ma egyeztetnek róla az érintettek az egészségügyi államtitkárságon.

A kórházvezetők ma valószínűleg azt javasolják az államtitkárságnak, hogy az összeget az intézmények teljesítményei és adósságállománya szerint oszszák szét – mondta el a Világgazdaságnak Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés

Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával.

Időpont: 2010. november. 4.

„Érdemes lenne megnézni, hogy az egészségügy mely területén keletkezett az EA megtakarítása, és az akkori veszteseket kellene némileg rehabilitálni – véli Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. – A legtöbb megtakarítás a biztosító gyógyszerkasszájában keletkezett, de a vesztesek között vannak azok a nagy kórházak és klinikák is, amelyek ellátták ugyan a hozzájuk beutalt betegeket, de a hatályos finanszírozási rendszer miatt az engedélyezett volumenkorlát fölött nem fizette ki számukra a szolgáltatás ellenértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).”

A megtakarítás alapja elsősorban az új orvosságok társadalombiztosítási befogadásának elmaradása, a cégek negyedévenkénti árversenyeztetése, a rájuk kivetett különadó, valamint a tb-támogatási kulcsok csökkentése volt. Ám ismerve a makrogazdasági folyamatokat, már az is elfogadható lenne – véli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke –, ha az idei szinten maradna a jövő évi gyógyszerköltségvetés. Szolyák Tamás szerint az innováció nem függhet az aktuális kasszától, annak mindenkor terepe kell legyen az egészségügyben. „A parlament által megszavazott 27,5 milliárd csepp a tengerben, annak egyetlen fillérjére sem tart számot az ipar, a pénz hiányát a betegek szenvedhetik meg” – állította lapunknak.

Az ágazatot irányító államtitkárságnál a szakma képviselőivel kiegészített bizottságokban folyik a munka az adósságrendezés elveiről, a konszolidációról, amelyekkel kapcsolatban véleményt mond Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója is. Szerinte a 27,5 milliárd csak a legkritikusabb kórházi számlák kiegyenlítésére elég. A most készülő harmadik negyedéves adósságfelmérés ugyanis várhatóan a félévkor mért közel 40 milliárd forintos tartozás összegének a dupláját mutatja majd, sőt, az adósságállomány év végére elérheti a 100 milliárdot. Csiba Gábor úgy látja: az egészségügyi hozzájárulásra tett javaslata beleillene a kormány különadós csomagjába is. Számítása szerint egy egészségtelen élelmiszerekre, élvezeti cikkekre kivetendő illetve az extrém sportot űzők alapvető gyógykezelésén felüli szolgáltatásokhoz való külön hozzájárulás összességében százmilliárd forintot hozna az ágazatnak.

A már elfogadott válságadókból a költségvetésbe áramló, éves szinten 161 milliárdosra tervezett bevételből is fordítani kellene az egészségügy strukturális reformjára – legalábbis ezt reméli Boncz Imre, aki szerint tapasztalatok igazolják: az ágyszámcsökkentés, a kórházak bezárása, a pénzelvonás nem járható út. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke megfontolandónak tartaná egy központi pénzalap létrehozását is, amelyből az ágazat átalakítására, az új struktúra működésére is jutna forrás.
Velkey György úgy látja, a 27,5 milliárd nem elegendő ahhoz, hogy abból a strukturális átalakítást ösztönözzék. „Be kell látnia a kormánynak, hogy a 145 ezer forintos gyógyítási alapdíjból nem lehet magas színvonalú ellátást nyújtani. Olyan deficit van az ágazatban, amelyet szisztematikusan, de már a jövő évi költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni” – tette hozzá Velkey György.

Más kárán

Az egészségpénztár – azóta kútba esett – privatizációs terve miatt 2006-ban kemény megszorításokat hajtott végre a kormány az Egészségbiztosítási Alapban. A gyógyszerkiadások egy év alatt 60 milliárd forinttal csökkentek, a gyógyszercégekre kivetett különadó pedig további 31 milliárddal növelte a biztosító kasszáját – összegez Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

S annak ellenére, hogy a kormány a különféle közalkalmazotti bérjuttatásokat állami költségvetés helyett a biztosító járulékalapjából fizette, 2007–08-ban is szufficittel zárt az EA. Az új kormánynak transzparenssé kell tenni a biztosító kasszáját, hiszen a járulékokat az egészségügyi kiadásokra fizetik a biztosítottak – tette hozzá.

S annak ellenére, hogy a kormány a különféle közalkalmazotti bérjuttatásokat állami költségvetés helyett a biztosító járulékalapjából fizette, 2007–08-ban is szufficittel zárt az EA. Az új kormánynak transzparenssé kell tenni a biztosító kasszáját, hiszen a járulékokat az egészségügyi kiadásokra fizetik a biztosítottak – tette hozzá. A gyógyító-megelőző kassza -->

tb-pénzek egészségügy tb-kassza oep egészségpénztár
Kapcsolódó cikkek