Cégvilág

Jól áll a gyógyszerkassza, de nem tudni lesz-e influenza-járvány

Egyelőre nem tudni, lesz-e influenzajárvány az idén, így azt sem, betartható-e az egészségpénztár tavalyival azonos gyógyszerkassza-előirányzata.

 Augusztus végéig nincs baj: a 345 milliárd forintos kassza 67,4 százalékát költötte csak el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az orvosságok árának támogatására. Ez annak is köszönhető, hogy lassan két éve minimális számban kerül föl a tb által támogatott listára új gyógyszer.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Időpont: 2010. november. 4.

Noha az új orvosságok tb-befogadása a költségvetéstől és attól függ, hogy a gyógyszerkasszán belül hogyan határozzák meg a prioritásokat, nem tartható fenn a gyakorlat, hogy új készítményt csak a kasszán belüli megtakarításokból hajlandó finanszírozni a biztosító – mondta Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának az igazgatója. Ez egyszerű példával is igazolható: a rákbetegek jobb onkológiai kezelése az élethossz növelésével többlet-gyógyszerkiadásokat indukál. El kell fogadni: a költséghatékony egészségügyi ellátás a gyógyszerkiadásokat növeli, és várhatóan a magyar büdzsé éves növekedése sem maradhat el tartósan a világ gyógyszerpiacának növekedésétől – tette hozzá.

Szakértők 825 milliárd dollár feletti globális gyógyszerforgalmat prognosztizálnak az idén, ez 5,5-6,0 százalék körüli növekedés. Mivel nálunk a gyógyszerkassza megegyezik a múlt évivel, a lakosság tehernövekedése a vényköteles gyógyszerkörben 10-11 százalék körül alakul, ha az átlagos infláció 3,5-4,5 százalék lesz – állítja Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének támogatásával készült, A magyar egészségügy című kötetben azt fejtette ki Kaló Zoltán, hogy ha az egyes országok finanszírozói úgy döntenek, az innovatív technológiák nem kapnak közfinanszírozást, úgy az egészségügyi k+f megtérülése tovább romolhat, és ez negatívan hat a gyógyszeripari befektetők döntéseire. Pedig az egészségiparban magas a szellemi hozzáadott érték, magasan kvalifikált szakembereknek ad munkát, és megfelel a hazai hagyományoknak. Ám Kaló úgy látja, az utóbbi években a nagypolitika a hosszú távú partnerség kialakítása helyett elsősorban kiadási tényezőként számol az egészségiparban működő cégekkel. Ha ezen a helyzeten átgondolt központi stratégiával változtatni tudunk, a hazai egészségipar a gazdasági fejlődés egyik motorja lehet.

Úgy kell lavírozni az egészségpénztár kasszájával, hogy megfelelő egyensúly legyen a már lejárt szavatosságú, olcsóbb generikus gyógyszerek és az originális termékek tb-támogatásában. Az OEP 2007-ben hirdette meg a generikus programját, hatására jelentősen felélénkült a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek gyártói közötti verseny. A negyedéves árlicit hatására 2007-ben 959 készítmény átlagosan 23 százalékkal lett olcsóbb, ám a következő években már kisebb mértékű volt az árcsökkenés, s kifogyóban a tartalék.

Ha az OEP generikus programja nem az árcsökkentés fokozásán, hanem a betegek terápiahűségének javításán alapul, az egyensúly fenntartható – állítja Kaló. Meggyőződése, hogy a betegek bizalma a kezelőorvosuk iránt csökken, ha minden negyedévben új nevű, színű és formájú gyógyszert kapnak. Ezért az orvosok sok betegnél az originális gyógyszerre váltanak át a folyamatosan változó generikus referenciatermék helyett.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek