Még tartunk a kiszervezéstől

A világ a bérelhető informatikai megoldások felé halad, a magyar cég- és informatikai vezetők többsége azonban még mindig idegenkedik tőle, pedig szakértők szerint egy kisebb vállalat évi hat-nyolcszázezer forintot, egy nagyobb cég pedig akár 18-20 millió forintot is megtakaríthat – derül ki a Bellresearch piackutató elemzéséből.

Az idegenkedés alapvető oka, hogy a cég- és informatikai vezetők nem rendelkeznek megfelelő információval a témával kapcsolatban. A vezetők bizalmatlanok a szolgáltatókkal szemben, és félnek másra bízni a céges adatokat. Ez meglepő, mert a hasonlóan bizalmas adatokkal dolgozó könyvelést szinte mindenhol „külső partnerre” bízzák.

A nagyobb vállalatoknál figyelni kell az érdekrendszerekre is: a belső informatika saját hatáskörét félti, ezért van ellene a külső üzemeltetésnek. A szolgáltatóknak is fejlődniük kell, pontosabb és még mélyebb piacismeretre van szükség ahhoz, hogy a piaci szereplők gondolkodását, döntési, működési mechanizmusát megértsék.

Az elemzők sokat vártak attól, hogy majd a válság hatására megindul a különféle üzleti folyamatok intenzívebb kiszervezése Magyarországon. A várakozások hátterében a költségcsökkentési igény állt, mivel a csökkenő bevételek miatt komoly nyomás nehezedik a vállalati támogató területekre, köztük az informatikai részlegre. Az aktuális hazai gyakorlat azonban az informatikai területen mást mutat, a vállalatoknál az outsourcing helyett az insourcing jellemző – derül ki az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem közös IT-benchmarking-kutatásából.

Az igazi fellendülés csak azokban az országokban teljesült, ahol már korábban sem volt szokatlan, hogy a vállalatok – a nagy összegű, egyszeri beruházások helyett – külső szolgáltatásokat vettek igénybe. Magyarországon ezzel szemben homlokegyenest mást mutatnak a folyamatok. Míg két évvel ezelőtt a tartósan egy vállalatnál dolgozó informatikusok 20 százaléka külső cég alkalmazottja volt, ma már csak az informatikai szakemberek 10 százalékáról mondható el ugyanez.

A kutatás kitért annak a vizsgálatára is, hogy a különböző informatikai tevékenységeket milyen arányban végzik belső, illetve külső erőforrásokkal, utóbbiba már nemcsak a tartós, hanem az alkalmi megbízásokat is beleértve. Az igénybe vett külső erőforrások aránya nagyban függ az adott informatikai feladattól, a különbség akár az 50 százalékot is eléri. Az IT-szervezeten belüli irányítást viszont nem meglepő módon szinte kizárólag belső munkatársak látják el. Annál érdekesebb viszont, hogy az üzemeltetési feladatoknál is viszonylag alacsony, alig 30 százalékos a külső munkavégzés aránya. Az alkalmazásfejlesztés az egyetlen olyan szakterület, ahol magasabb, 57 százalékos a külsősök részesedése.

A magyarországi bankokat sújtó különadó az outsourcing felé hajthatja a pénzintézeteket, az ennek révén elérhető költségmegtakarítások miatt. Számításaink szerint százalékosan minimum két számjegyű kiadáscsökkentéssel kalkulálhatnak a vállalkozások. A KFKI amellett, hogy a hálózatüzemeltetésben piacvezető, jelenleg több mint 7 ezer asztali gépet kezel kiszervezés keretében. A jövőben arra törekszünk, hogy az ügyfelek megtartása mellett a megbízásainkat más outsourcing jellegű feladatokra is kiterjesszük.  

Zsembery György, Az Invitel Zrt. vezérigazgató-helyettese

Az, hogy a piac ma Magyarországon itt tart, részben a szolgáltatók felelőssége is, hiszen sok esetben ők is felkészületlenek, vagy nem képesek közérthető módon, az üzleti vezetők „nyelvén” átadni a tudásukat. Elsősorban azt kell megérteni, hogy a külső üzemeltetés nem más, mint egy speciális előfizetés. Egy olyan szerződés, amellyel egy külső szakértőt bízunk meg, hogy olcsóbban és nagyobb biztonsági garanciákat vállalva kezelje cégünk informatikai hálózatát.

Sugár Mihály, A Bellresearch vezető tanácsadója

Nem számítunk arra, hogy egyik napról a másikra vállalatok tucatjai bízzák külső szolgáltatóra informatikai rendszerük működtetését, hiszen számos helyen még erős a bizalmatlanság, és sok az ellentétes érdek is. Ugyanakkor hatalmas potenciált érzünk a magyar piacban, amelynek katalizálásában nagy szerepe lehet a szolgáltatók edukációs tevékenységének. Leginkább a tele- és infokommunikációs szolgáltatásokat egyaránt kínáló cégek adhatnak lendületet a piacnak, speciális szakértelmük és tapasztalatuk miatt.

Drótos György, A Corvinus Egyetem docense

Magyarországon az üzleti és IT-vezetők általában ragaszkodnak a saját eszközparkhoz, legfeljebb a szakembergárda egy része külsős. Ők sem feltétlenül speciális szaktudásuk vagy nagyobb hatékonyságuk, hanem adminisztratív bér- és létszámkorlátok miatt. A legtöbb IT-vezető még mindig az IT-üzemeltetésen próbál megtakarítást elérni, holott jobb lehetősége nyílna erre az alkalmazásfejlesztésekben, ahol egyébként már rég elvesztette a kontrollt, mind a költségek, mind a technológia felett.

A magyarországi bankokat sújtó különadó az outsourcing felé hajthatja a pénzintézeteket, az ennek révén elérhető költségmegtakarítások miatt. Számításaink szerint százalékosan minimum két számjegyű kiadáscsökkentéssel kalkulálhatnak a vállalkozások. A KFKI amellett, hogy a hálózatüzemeltetésben piacvezető, jelenleg több mint 7 ezer asztali gépet kezel kiszervezés keretében. A jövőben arra törekszünk, hogy az ügyfelek megtartása mellett a megbízásainkat más outsourcing jellegű feladatokra is kiterjesszük.  

Zsembery György, Az Invitel Zrt. vezérigazgató-helyettese

Az, hogy a piac ma Magyarországon itt tart, részben a szolgáltatók felelőssége is, hiszen sok esetben ők is felkészületlenek, vagy nem képesek közérthető módon, az üzleti vezetők „nyelvén” átadni a tudásukat. Elsősorban azt kell megérteni, hogy a külső üzemeltetés nem más, mint egy speciális előfizetés. Egy olyan szerződés, amellyel egy külső szakértőt bízunk meg, hogy olcsóbban és nagyobb biztonsági garanciákat vállalva kezelje cégünk informatikai hálózatát.

Sugár Mihály, A Bellresearch vezető tanácsadója

Nem számítunk arra, hogy egyik napról a másikra vállalatok tucatjai bízzák külső szolgáltatóra informatikai rendszerük működtetését, hiszen számos helyen még erős a bizalmatlanság, és sok az ellentétes érdek is. Ugyanakkor hatalmas potenciált érzünk a magyar piacban, amelynek katalizálásában nagy szerepe lehet a szolgáltatók edukációs tevékenységének. Leginkább a tele- és infokommunikációs szolgáltatásokat egyaránt kínáló cégek adhatnak lendületet a piacnak, speciális szakértelmük és tapasztalatuk miatt.

Drótos György, A Corvinus Egyetem docense

Magyarországon az üzleti és IT-vezetők általában ragaszkodnak a saját eszközparkhoz, legfeljebb a szakembergárda egy része külsős. Ők sem feltétlenül speciális szaktudásuk vagy nagyobb hatékonyságuk, hanem adminisztratív bér- és létszámkorlátok miatt. A legtöbb IT-vezető még mindig az IT-üzemeltetésen próbál megtakarítást elérni, holott jobb lehetősége nyílna erre az alkalmazásfejlesztésekben, ahol egyébként már rég elvesztette a kontrollt, mind a költségek, mind a technológia felett. -->