Szükséges a KÖZOP-forrás

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) hamarosan külön főosztály felel az uniós forrásokat érintő közbeszerzések szigorú, előzetes ellenőrzéséért, egy jogszabály-módosítás révén pedig az eddiginél hatékonyabb felügyeletet kapnak a közbeszerzések. Mindez abba az intézkedéscsomagba ágyazódik bele, amellyel a kormány el szeretné érni, hogy az Európai Bizottság (EB) indítsa újra a Közlekedés operatív program (KÖZOP) közbenső kifizetéseit. A kifizetések felfüggesztéséről szóló bizottsági levelet a kormány szeptember 13-án kapta kézhez.

Mint ismert, Brüsszel azért zárta el a pénzcsapot, mert a KÖZOP 2007. január 1-je és 2009. szeptember 15-e közötti működésében súlyos hiányosságokat tárt fel. A felfüggesztés mielőbbi feloldása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) folyamatosan egyeztet az EB képviselőivel. Fellegi Tamás miniszter a múlt héten Brüsszelben tárgyalt e témában a szaktárca kommunikációs főosztályának közleménye szerint. A szabálytalanság gyanúja 53 közbeszerzésnél merült fel, ebből 15 esetben már maga az elindított eljárás is szabálytalannak volt ítélhető. Fennállhat a gyanú, hogy indokolatlan kifizetésekre is sor került a keret terhére.

A KÖZOP-pénzek elakadása azért is probléma, mert az azokból finanszírozott beruházások éppen az uniós közlekedésfejlesztési célok megvalósítását szolgálták. Számos műszaki és informatikai korszerűsítésre – mellette persze jogszabályi változtatásokra is – szükség van ahhoz, hogy kivegyük a részünket az egységes európai vasúti térség létrehozásából. Igaz, e látványos elképzelés életre keltése uniós szinten is jócskán elmarad a meghirdetettektől, a késlekedésnek pedig a Magyarországot segítő források mostani elakadása mellett sok más oka is van. Például régióink egészében jelentősek az elmaradások a piacnyitás, az egységes piac technikai akadályainak a felszámolása vagy a többi közlekedési móddal egyenlő versenyfeltételek megteremtése terén. Sok országban alapvető problémák is vannak, például az elvártnál sokkal alacsonyabb műszaki színvonalat képvisel a vasúti infrastruktúra, nem megfelelő a karbantartás, nem kielégítőek az országok közötti összeköttetések.

Az egységes európai vasúti térség létrehozásával felszámolhatók azok a hátrányok, amelyek abból fakadnak, hogy a földrész országaiban csak helyi igények közlekedési, azon belül is főképp teherszállítási igények szerint és helyi szabványok alapján fejlődött a vasút. Az egységesítés erősíti is a vasutat más szállítási formákkal szemben, és megteremti a további erősödést segítő piacnyitás technikai feltételeit. Azokban az országokban, ahol a vasúti piacnyitás gyorsabban haladt, és az új piacra lépők érdemi részesedéshez jutottak, stabilabbá vált az áruszállítás is. Mivel azonban az elhatározotthoz képest összességében mégsem elég gyors sem a piacnyitás, sem a földrész vasúthálózatának egységesülése, közel egy hónapja az EB olyan javaslatot fogadott el, amely a vasútpiaci verseny növelését, a helyi szabályozó hatóságok hatáskörének erősítését és a vasúti beruházások kereteinek a javítását célozza. Az egységes vasúti térség létrehozásáról szóló javaslat egységes szerkezetbe foglalja a három hatályban lévő irányelvet és vonatkozó módosításaikat a BruxInfo összefoglalója szerint, így az egyszerre tekinthető jogszabály-egyszerűsítési és -összevonási intézkedésnek. Az új előírások további célja a vasúti piac hatékony működését akadályozó kérdések megoldása.

Az új irányelv három problémás területet érint, ezek a versennyel, a szabályozással és a beruházásokkal kapcsolatosak. A verseny területén a vasúti szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést célozta meg. Konkrét szabályok megállapítását írta elő az összeférhetetlenségre és a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan, s részletesebb vasúthálózat-használati feltételeket követelt meg. A tervezet szabályozásra vonatkozó része szerint erősíteni kell a vasutat felügyelő nemzeti szabályozó hatóság megerősítését, s meg kell teremteni a függetlenségét. Végül a magán- és az állami beruházások kereteinek megerősítése érdekében olyan finanszírozási rendszer létrehozását sürgeti, amely serkenti a beruházásokat. Ennek fontos eszköze a díjszabás. Ugyanezen okból szükség van hosszú távú nemzeti stratégiákra, valamint az állam és a pályahálózat-működtetők közötti többéves szerződésekre is, mert a piaci szereplők számára csak így válnak kiszámíthatóbbakká és ösztönzőbbekké az infrastruktúra-fejlesztő beruházások. VG

Térségünkben emellett más uniós források – a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az EBRD kölcsönei és garanciái – is segítik a vasúti beruházásokat.

A TEN-T politika központi jelentőségű a nagy sebességű vasútvonalak és az árufuvarozási infra-struktúra összeurópai szintű fejlesztésének szempontjából.

Térségünkben emellett más uniós források – a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az EBRD kölcsönei és garanciái – is segítik a vasúti beruházásokat.

A TEN-T politika központi jelentőségű a nagy sebességű vasútvonalak és az árufuvarozási infra-struktúra összeurópai szintű fejlesztésének szempontjából.-->