A Figyelő TOP 200 listáján szereplő kétszáz magyar vállalat átlagos árbevétele 152 milliárdról 137 milliárd forintra csökkent 2009-ben. Az árbevétel visszaesésével arányosan szállt lejjebb a bekerülési küszöb: a TOP 200 listára ezúttal már 26 milliárd forinttal fel lehetett iratkozni. A 2008. évi rangsor szereplői közül a cégek nyolcadának így sem sikerült az aktuális határérték felett teljesítenie - áll a kiadványban.
A 26 új név közül 7 vállalatot annyiban nem tekinthetünk valójában újnak, hogy adataik ismeretében a korábbi ranglistán is szerepeltek volna. Közülük kiemelkedik a Nokia Komárom Kft., amely hosszú évekig a 3. pozíciót foglalta volna el, ha forgalmi adatait nyilvánosan lehetett volna kezelni. Tavalyi teljesítményével a Nokia szűk 3 százalékkal megelőzte az Audi Motor Hungaria Kft.-t, s ezzel egyből a második helyen debütált. Vezető pozícióját 2009-ben is megőrizte a MOL Nyrt., melynek árbevétele közel 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A legnagyobb 200 vállalkozás által megtermelt bruttó hazai termék értéke az elmúlt évben – a világgazdasági válság dacára – közel 4600 milliárd forintot tett ki, a csökkenés így mindössze 4,4 százalékos. Ezzel szemben a többi magyar társas vállalkozás (354 ezer kettős könyvvitelű cég) bruttó hozzáadott értéke mintegy 6 százalékkal apadt. A fenti ütemkülönbségből adódik, hogy a legnagyobbak részesedése a megtermelt GDP-ben megnőtt, s elérte a 36,5 százalékot.
Állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalatból 17 található a ranglistán, míg a belföldi többségi társasági tulajdonú cégek száma 21-re bővült. Az MVM rekordösszegű üzemi nyereségének köszönhetően a 17 vállalat együtt 14 százalékos eredménytöbbletet ért el. A magyarországi vállalkozások saját vagyona a válságév ellenére is 5,9 százalékkal gyarapodott.
A Top 200 körbe tartozók együttes saját tőkéje ennél nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal bővült. Mivel e mutatót a legnagyobb súllyal a mérleg szerinti eredmény növelte, így feltételezhető, hogy a vállalatok jelentős része a későbbi évekre „tartalékolt”.
Drasztikus exportvisszaesést okozott a magyar gazdaságban a nemzetközi válság: a hazai vállalati szektor együttes kivitele 2009-ben a korábbi év 84,6 százalékára esett vissza; a csökkenés mértéke meghaladta a 3180 milliárd forintot. A toplistán szereplő cégek együttesen 12,3 százalékos exportvisszaesést könyveltek el. A Top 200 cégnél sokkal jobban megviselte a válság a többi társas vállalkozást: körükben csaknem 21 százalékos volt a zuhanás 2008-hoz képest, ha nem számoljuk a 200 legnagyobb árbevételű céget. Így a Top200 szerepe tovább nőtt az exportban, súlyuk e téren rekord részarányt, 68,7 százalékot ért el. A legnagyobb exportőr a magyar kivitel mintegy 12 százalékát produkáló Mol, amelynek a konszolidált adatok szerinti kivitele az átlagnál jóval kevésbé, mindössze 5,6 százalékkal csökkent.
A nyereségmutatókat vizsgálva a legnagyobb meglepetést az üzemi eredmény okozza. Egyrészt mindössze 4 társasággal bővült a veszteségesek köre, másrészt a 153 nyereséges vállalkozás 1560 milliárd forintos összprofitja 100 milliárddal meghaladta meg az egy évvel korábbit. A 47 veszteséges cég ugyanakkor 120 milliárddal több ráfizetést hozott össze. Így a 2009. évi nyereség és veszteség pozitív előjelű szaldója 1270 milliárd forintra rúg; egy évvel korábban mindössze 1 százalékkal sikerült ennél jobb eredményt elérni.
A Manager Magazin régiós top 500-as listájában 83 magyar válalat szerepel, amelyek közül a fenti rangsorhoz hasonlóan a Mol, a Nokia valamint az Audi. Őket a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. követi, amely a magyar negyedik helyet szerezte meg, összesítésben pedig a tizenhetedik a régióban és ezzel nagyot lépett előre a tavalyi negyvenegyedik helyről.
Az első tíz magyar vállalat között szerepel olaj- és gázipari (E. ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.), elektronikai (Samsung) és egy kereskedelmi cég is (Tesco Global Áruházak), azonban ebből a körből kiesett egy autógyártó (Magyar SUZUKI Zrt.) Ha a top ötszázas listából kihúzogatjuk a multicégek leányvállalatait, akkor kiderül, hogy kevés az olyan innovatív régiós vállalat, amely ki tudja magát nőni.
A térségben Csehország ügyes volt, mert az, hogy bizonyos szektorokban megtartották a hazai gyártást, a nemzeti tulajdont, jó döntésnek bizonyult. Ugyanakkor Horvátországban legendásan nem engedtek be külföldi befektetőket, a kiskereskedelmi láncok megmaradtak nemzeti kézben, és most ők is ugyanúgy szenvednek, mint a liberalizált gazdasági modellt követő országok” – teszi hozzá Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.
Itthon az elmúlt húsz évben nem volt olyan folyamatos gazdaság- és ezen belül külgazdaság-politika, amely érdemben előrevitte volna az ügyeket.
