- Augusztus végén került a Hungaroring Zrt. élére elnök-vezérigazgatóként. Milyen állapotban vette át a céget?
- Meglátszik a cég pénzügyi helyzetén, hogy a többségi tulajdonos állam nagyon mostohán kezelte az elmúlt hat-nyolc évben, ugyanis tetemes adósságállományt halmozott fel ebben az időszakban. A vállalat átvilágítása jelenleg is folyamatban van, és azon dolgozunk, hogy új szemléletet honosítsunk meg a társaság irányításában, hatékonyabbá tegyük a működését. Úgy gondolom, az állam lehet jó gazdája is a cégnek, ezt szeretném bebizonyítani az elkövetkező években.
- A cég az elmúlt két évben jelentős veszteséget termelt, a 2009-es évet például közel félmilliárdos mínusszal zárta, a könyvvizsgálói jelentés szerint a további működtetéshez elengedhetetlen az állam pénzügyi támogatása. Mi ennek az oka?
- A világon egyik hasonló vállalat sem működik hosszú távon profitábilisan. Ez azért van, mert bár a versennyel kapcsolatos kiadások – például a rendezés és a pályafenntartás költségei – mind a gazdasági társaság szintjén merülnek fel, bevételt gyakorlatilag csak a jegyeladások jelentenek számára, az öszszes többi nyereség máshol mutatkozik, máshol csapódik le, például a turizmus élénkülésében, az országimázs javításában vagy a költségvetés számára áfabevételek formájában. Emiatt nem is tartom ördögtől valónak azt, hogy az állam szükség esetén kisegíti a céget, vagy hogy fizeti a Forma–1-es futam jogdíját. Azt azonban mindenképpen el szeretnénk érni, hogy költséghatékonyan, értékmegőrzően, értéknövelően működjön a Hungaroring Zrt., mindamellett, hogy az elsődleges cél nem az, hogy nyereséges is legyen. Más lesz az üzletpolitikája, és ez a készülőben lévő üzleti stratégiából pontosan ki is tűnik majd.
- Melyek lesznek az új stratégia fókuszpontjai, főbb elemei?
- Természetesen a Forma–1-es Magyar Nagydíj megrendezése továbbra is prioritás marad a Hungaroring tevékenységén belül, de a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt fektetnék a létesítmény turisztikai jellegű továbbfejlesztésére a településsel, Mogyoróddal együttműködésben, valamint a pálya nyári futamon kívüli időszakban történő hasznosítására. Ennek megfelelően például a Hungaroring kezébe adnám vissza a pályahasznosítás feladatát, amelyet jelenleg külsős cégek visznek, így ők zsebelik be az állami infrastruktúra különböző rendezvények számára történő bérbeadásából származó profit jelentős részét. Ez a helyzet odáig fajult, hogy gyakran azt sem tudta a vezetés, éppen mi történik a ringen. A változás persze nem azt jelentené, hogy teljesen kizárnánk azokat a cégeket, amelyek segítik a pálya kiadását, de a jelenlegi modellt mindenképpen át kell dolgozni, hogy a „kormány” a Hungaroring Zrt. kezében legyen e téren.
- Mik az elképzelései a Magyar Nagydíjjal kapcsolatban?
- Mindenképpen szorosabb együttműködést szeretnénk létrehozni a Magyar Turizmus Zrt.-vel a futam promóciójában, hogy még nagyobb nemzetközi figyelem irányuljon az eseményre, és nőjön a kilátogató külföldi vendégek száma. Emellett keressük az olyan lehetőségeket is, amelyekből a nagydíj alatt – illetve azon kívül is – a Hungaroring Zrt.-nek többletbevétele származhat. Felmerült például egy szálloda, illetve egyéb kiszolgálólétesítmények építésének az ötlete is a pálya mellett – ilyen több másik országban már létezik –, de az ilyen irányú konkrét fejlesztési tervekről még nem tudok nyilatkozni. A legsürgetőbb feladatok azonban most a pályával és annak közvetlen infra-struktúrájával kapcsolatban merültek fel.
- Milyen beruházásokra lesz szükség a jövő évi futamig?
- A pályának vannak olyan részei, amelyekhez a 80-as, 90-es évek óta nem nyúltak hozzá, jelenleg azon vagyunk, hogy összeírjuk és rendszerezzük, hogy milyen munkálatokra van szükség a ringen, közülük melyek elodázhatatlanok, s melyeket lehet esetleg későbbre halasztani. Ami már most biztosnak tűnik, tatarozni kell a célegyenes végén lévő ambulancia 25 éves épületét, át kell építeni a lelátók egy részét, és az aszfaltcsík, valamint a rázókövek felújítása sem tűr halasztást.
- Mindez mennyibe kerülhet, és milyen forrásból állnák?
- A pályára gyakorlatilag bármekkora összeget el lehetne költeni, ha lenne rá mód. Most próbáljuk meghatározni az anyagi kereteinket, illetve olyan üzleti tervet dolgozunk ki, hogy a befektetett összeg megtérüljön. A kérdésére válaszolva: mindenképpen állami forrásból szükséges megvalósítani a beruházásokat, valamint meg kell vizsgálni azt is, milyen pályázati lehetőségek jöhetnek szóba. Rossz döntés volt ugyanis, hogy a Hungaroring elmúlt hat-nyolc évében a halaszthatatlan fejlesztéseket nem állami beruházásként, hanem kereskedelmi bankok hiteleiből valósították meg, ez hosszú távon nem járható út. Az ebből származó adósságnak a terheit nyögi most is a cég. Visszatérve a finanszírozásra, úgy gondolom, az új kormány nemzeti ügyként kezeli a Forma–1-es futamot, és biztosítja majd a szükséges fejlesztési forrásokat.
- Magyarországnak 2016-ig van szerződése a Forma–1-es futam megrendezésére. Milyen esélyt lát arra, hogy utána is lesz hazánkban nagydíj?
- Egyre kiélezettebb a verseny az országok között a futamok megrendezéséért, mind több komoly gazdasággal rendelkező ország érdeklődik a lehetőség iránt. Elég csak megnézni, milyen helyszínek kerültek be a versenynaptárba az utóbbi időkben: Dél-Korea, Szingapúr, Törökország, Abu-Dzabi, jövőre pedig jön India, az érdeklődők között megjelentek az oroszok is, akik nagyon intenzív pályaépítésbe kezdtek. Ilyen piaci környezetben nehéz megmaradni – főleg, hogy az infrastruktúránk nem tartozik az élvonalba –, ezért nagyon kell vigyáznunk a pozíciónkra. Mi azon dolgozunk, hogy a verseny megrendezésére 2016 után is legyen lehetőségünk, a folyamatos kapcsolattartás jegyében legközelebb a novemberi abu-dzabi futamon találkozom Bernie Ecclestone úrral, hogy beszélgessünk a jövőről.
