Magához tér az ICT-ágazat
Trend. A világ infokommunikációs - informatikai és távközlési profilt magában foglaló - ipara az idén, a tavalyi 6 százalékos visszaesés után ismét növekedéssel számolhat, annak mértéke azonban legfeljebb 3–4 százalék közé tehető – áll az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legfrissebb jelentésében. Jövőre viszont már a 4 százalékot is meghaladóan javulhat az ágazat éves teljesítménye. A válság előtti idők megszokott jó lendületének a visszatérésére ugyanakkor még jó pár évet kell várni. Az elemzők nem is bocsátkoztak ezzel kapcsolatban ennél konkrétabb előrejelzésbe. Az OECD most napvilágot látott jelentése szerint az iparág szereplőinek egyelőre mind a kormányzati, mind az üzleti megrendelők oldaláról nagyon lanyha kereslettel kell számolniuk, rövid távon ugyanis mindkét felvevőpiacon elenyésző marad a hardver-, szoftverberuházás. Az informatikai szolgáltatásokra építő IT-cégek ugyanakkor valamivel könnyebben vészelhették át a válságot, mint a hardvergyártók, erre példa az IBM és a Fujitsu, a két társaság egy évtizede még masszív berendezésgyártó volt, ma már azonban főként a szolgáltatásból él. Az OECD-országok infokom szektorában a szolgáltatások értéke egyébként már megközelíti a teljes piac 80 százalékát. A válság idején ugyanakkor a megrendelők ebben a szegmensben is igyekeztek a költségekből faragni, emiatt ezen a piacon is végbemegy a szükséges konszolidáció.
Az általánosan gyenge piaci helyzetet ugyanakkor legfeljebb a fejlődő országok élénkíthetik, Kínában például a lakosság minden korábbinál többet költ a korszerű elektronikai készülékekre, főként a harmadik generációs mobileszközökre, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra. Kína szerepe gyártóként is egyre intenzívebb a világ infokommunikációs iparában.
Az online digitális tartalomipar növekedésében sem csalódhatnak az infokommunikációs cégek, a tavalyi nekilódulás az idén is folytatódik. A videojátékokra épülő ipar ennek következtében 2005 óta lényegében megduplázhatta világméretű bevételét, amely 2009-ben már meghaladta az 50 milliárd dollárt.
Eközben a zene- és filmipar egyre eredményesebben tereli át forgalmát az internetre, megmentve ezzel amúgy hanyatló bevételeinek jelentős részét. Az online filmek iránti kereslet viszi el a képzeletbeli pálmát, ezt követi a játék-, a reklám- és a zeneipar.
Az OECD-jelentés kitér arra is, az ágazaton belül a gyártók a jövőben is arra törekednek, hogy termelésüket az alacsonyabb költségű országokba telepítsék át. SGy
