Apad a kölcsönmunkások száma

Atipikus foglalkoztatás. Jócskán megcsappant a kölcsönmunkások száma tavaly, s a következő egy-két év sem lesz könnyű azoknak, akik ilyen atipikus munkát szeretnének. Míg 2008-ban közel hat és fél ezer vállalat biztosított ideiglenes állást közel 117 ezer dolgozónak, addig tavaly már csak négyezer-nyolcszáz cég kölcsönzött, méghozzá egyharmaddal kevesebb embert, mint egy évvel korábban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) szerint az apadás egyik oka lehet, hogy a területet szabályozó kormányrendelet az elmúlt évben többször változott, a legutóbbi módosításkor a munkaerő-kölcsönző tevékenységhez szükséges letéti összeget jelentősen megemelte (most kétmillió forint), amelyet több cég nem teljesített, ezért tevékenységét – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – a munkaügyi központ felfüggesztette. A másik lehetséges ok, hogy a gazdasági válság következtében esett vissza a forgalom, számos kölcsönző cég megszűnt, felszámolták.

Az ez év júliusban létrejött Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint a munkaerő-kölcsönzés viszonylag szűk körű hazánkban, a válság előtt is csak – az összes foglalkoztatotthoz képest – 2,7 százalékot tett ki, míg ez a szám Nyugat-Európában bizonyos években elérte a 15 százalékot is. A kölcsönzés helyzetét nehezíti, hogy az Európai Unió egyik irányelve jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremt, ennek tükrében kell a hazai jogszabályokat módosítani, méghozzá úgy, hogy 2011. december 5-ig ezek életbe lépjenek. Az irányelv alapján a hazai jogszabályoknak meg kell határozni az úgynevezett ideiglenességet, vagyis hogy milyen esetekben, mennyi időre, milyen időkorláttal alkalmazható egy kölcsönzött. A másik az úgynevezett ekvivalencia elve, ez az egyenlő bánásmódot jelenti a kompenzáció tekintetében: egyenlő munkáért egyenlő bér járjon. Az MMOSZ jelenleg más érdekvédelmi szervezetekkel együtt közös munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a kölcsönzést ne lehetetlenítse el a várható szabályozás, hanem sokkal inkább érezni lehessen foglalkoztatásbővítő hatását. Dénes Rajmund, a szervezet alelnöke, valamint a Human Centrum Kft. cégvezetője lapunknak elmondta, többek között a kölcsönzésitartam-korlát értelmezése, az ekvivalenciaelv ésszerű, az atipikus foglalkoztatáshoz is igazodó alkalmazása, a kölcsönzési díjat jelentősen emelő tipikus foglalkoztatástól eltérő felmondási jogszabályok felülbírálata miatt kívánnak lobbizni. Tegnap például a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségével tárgyalt az MMOSZ. Megállapodtak abban, hogy közösen készítenek egy kutatást, amely a sokszor torzított statisztikákat pontosítja. A jelenleg rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint a határozatlan időre alkalmazottak által teljesített munkanapok száma átlagosan 141 nap/fő volt 2009-ben. A határozott időre alkalmazottak által ledolgozott munkanapok száma ennél lényegesen kevesebb, 85 nap/fő volt.

Dénes Rajmund tapasztalatai alapján azonban ennél lényegesen hosszabb ideig alkalmaznak a kölcsönbe vevő vállalatok például szellemi, valamint szakmai végzettségű munkaerőt, ahol akár öt év is lehet a foglalkoztatás időtartama. Az ideiglenességre vonatkozó rugalmas szabályozást külföldi példák is erősíthetik. Az angol munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok például egyáltalán nem tartalmaznak időkorlátot a foglalkoztatásra vonatkozóan, mégis működik a rendszer – hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund. Az MMOSZ lobbitevékenysége abban is megnyilvánul, hogy december 9-én egy szakmai konferencián is előadnak a témáról, itt kormányzati szereplők és munkavállalói érdekképviseletek is részt vesznek. A társadalmi párbeszédnek szánt esemény célja, hogy rugalmas jogszabályi keretek közé emelje a „tiszta” foglalkoztatási keretek között megvalósuló kölcsönzést.

A 2010 egyébként már korántsem lesz olyan fekete év a kölcsönzés tekintetében, mint 2009 volt – állítja Dénes Rajmund. A szakember úgy látja, azok a szektorok, amelyeket első körben ért el a válság (feldolgozó-, autó-, gyógyszeripar, elektronika) 2009-ben első körben a kölcsönzötti státuszban lévő munkavállalóktól váltak meg, azonban mostanra – mivel a megrendelésállomány bizonytalansága miatt állandó státusba még nem mertek felvenni munkavállalókat – ismét kölcsönöznek ideiglenes dolgozókat. Az idei évben a telekommunikációs szektor tartozott a legnagyobb elbocsátók közé, itt főleg a szellemi kölcsönmunkásoktól váltak meg a telco szektor cégei.

A FSZH adatai alapján egyébként érdekesség, hogy a kikölcsönzési esetek száma az elmúlt évben is a feldolgozóiparban (79,4 ezer fő) volt a legmagasabb, itt legnagyobb számban fizikai foglalkozásúakat, ezen belül betanított munkásokat kölcsönöztek a foglalkoztatók. Ennek ellenére közel húsz százalékkal nőtt azon esetek száma, amikor egy vállalat szellemi foglalkozású dolgozót kölcsönzött. KI