Valami nagyon nem stimmel az uniós pénzekkel, erről nem beszélnek Magyarországon: inkább nem kell a többi tagállamnak, alig költik el
Az Európai Unió országai a koronavírus-járvány következtében elindított 577 milliárd eurós helyreállítási alapnak eddig alig több mint a felét tudták csak elkölteni, miközben vészesen közeleg a határidő. A legnagyobb kedvezményezettek között több ország is komoly csúszásban van, Brüsszel pedig egyre nagyobb nyomás alatt áll.
Komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasági programjának eredményessége: a koronavírus-járvány után létrehozott, összesen 577 milliárd eurós helyreállítási alap pénzének ugyanis eddig csak valamivel több mint a felét sikerült ténylegesen elkölteni.
Az Eurostat kedden közzétett friss adatai szerint a tagállamok 2025 végéig körülbelül 310 milliárd eurót használtak fel, ami a teljes keret mindössze 53 százaléka.
Pedig a programot még 2021-ben indították el azzal a céllal, hogy a lezárások, az ellátási láncok összeomlása és a gazdasági sokk után új lendületet adjanak az európai gazdaságnak.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az RRF történelmi jelentőségű vállalkozásnak számított: az EU közösen vett fel hatalmas hitelt, amelyből a tagállamok támogatásokat és kedvezményes kölcsönöket igényelhettek infrastruktúrára, energetikai fejlesztésekre, digitalizációra és gazdaságélénkítő projektekre.
A legnagyobb kedvezményezettek közül azonban több ország is látványosan lassan halad:
- Olaszország a számára elkülönített összeg 57 százalékát használta fel;
- Spanyolország csupán 44 százalékot;
- míg Lengyelország mindössze 26 százaléknál tart.
Filippo Taddei, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza szerint az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiaválság és az elszálló infláció jelentősen megnehezítette a beruházások megvalósítását.
Az építőipar lassulása, a dráguló alapanyagok és a beszállítói problémák miatt pedig számos projekt késve indult el.
Taddei szerint sok főváros egyszerűen túl lassan indította be a programokat, ezért az infrastruktúra-fejlesztések jelentős része csak 2025-ben és 2026-ban kezdett igazán felpörögni. Ez azonban komoly gondot jelenthet, mert a tagállamoknak szeptemberig kell benyújtaniuk a fennmaradó összegek lehívására vonatkozó kérelmeket, az összes pénzt pedig még az év vége előtt ki kell fizetni.
Komoly baj van az EU-pénzzel, amire Magyar Péter ráindult – Magyarországot kipécézték
Meg kell védeni az EU-adófizetők pénzét – Orbán Viktor kormányától ezzel a hivatkozással tartotta vissza Brüsszel az eurómilliárdokat. Az EU-pénzek ezen csomagjával – amelynek megszerzésére Magyar Péter ígéretet tett – van azonban egy kis probléma, amire az Európai Számvevőszék hívta fel a figyelmet: Brüsszel nem védi meg az EU-adófizetők pénzét.
Lengyelország helyzete különösen érdekes. Az ország korábban kifejezetten hatékonynak számított az uniós források felhasználásában, ám Brüsszel több mint két évre befagyasztotta a pénzeket a jogállamisági viták miatt. A források csak 2023 végén kezdtek újra megnyílni, miután Donald Tusk kormánya hatalomra került. Varsó azóta megpróbálta felgyorsítani a projekteket, de az elvesztegetett idő komoly hátrányt okozott.
Hova tűnt a helyreállítási alap másik fele?
Közben az is kiderült, hogy az eredetileg tervezett 755 milliárd eurós program végül jóval kisebb lett. Több nagy tagállam, köztük Németország és Franciaország sem akarta teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló hiteleket és támogatásokat, részben azért, mert saját maga is olcsóbban tudott hitelt felvenni a piacokról. Érdekesség, hogy a két gazdasági nagyhatalom sokkal hatékonyabban költötte el a lehívott pénzeket: Németország 82, Franciaország pedig 97 százalékos felhasználási arányt ért el.
Eulalia Rubio, a párizsi Jacques Delors Intézet kutatója szerint egyértelmű különbség látszik a nagy és a kisebb kedvezményezettek között. Szerinte a gigantikus összegek gyors és hatékony elköltése sok ország közigazgatásának egyszerűen túl nagy falatnak bizonyult.
A projektek bonyolultsága és az adminisztratív kapacitások hiánya szintén lassította a folyamatokat.
Az EU-kormányok eddig összesen 405 milliárd eurót kaptak meg az Európai Bizottságtól, de még mindig 172 milliárd eurónyi hitel és támogatás vár lehívásra. A program meghosszabbítására azonban kevés az esély, mivel több takarékos tagállam – köztük Hollandia – csak azzal a feltétellel támogatta a közös hitelfelvételt, hogy az egyszeri és szigorúan időkorlátos intézkedés marad.
Átszakadt a brüsszeli gát: eurómilliárdokat utalnak át Varsónak – soha nem látott lendületet kap a lengyel helyreállítási terv
A pénz az oktatás, a tiszta energia, a közlekedés és a digitalizáció fejlesztését segíti, miközben Varsó már közel a teljes uniós helyreállítási támogatás felét lehívta . Az Európai Bizottság jóváhagyta Lengyelország harmadik kifizetési kérelmét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, összesen 6,2 milliárd euró értékben.
