Fejlesztés a szűkülő piacon

A magyar festékipar szereplőit nem lepte meg, hogy az Akzo Nobel két hete bejelentette: év végén befejezi a termelést tiszaújvárosi gyárában. Az Akzo Nobel Coatings Zrt. nemcsak a magyar üzletekbe, hanem Romániába és Szlovákiába is szállított. Igaz, már csak a töredékét a két évtizeddel ezelőtti 10 és 15 ezer tonna közti éves exportnak. A holland–svéd festékgyártó cég ugyanakkor a piac meghatározó szereplője marad, hiszen a termékeket továbbra is forgalmazzák Magyarországon.

A gyár logisztikai központját és a készáruraktárat megvásárolja azok eddigi üzemeltetője, a Liegl & Dachser Logisztikai és Szállítmányozási Kft., s átveszi az ott dolgozó tucatnyi alkalmazottat is. Ez a központ a kereskedelmi tevékenységet fogja kiszolgálni.

Kerekes László vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy a jövő évben a 99 embernek munkát adó gyártóeszközöket áttelepítik más – nyugat-európai és lengyel – gyárakba, az épületeket értékesítik, de külön-külön, és nem festék-előállítás céljára.

„Szerettük volna tovább működtetni a gyárat. Másfél éve minden lehetőséget megvizsgáltunk, miként lehetne fenntartani az egykor szovjet exportra tervezett egységben a termelést, de ezekkel a berendezésekkel már nem lehet gazdaságosan működtetni a gyárat” – foglalta össze az elmúlt időszak történéseit a vezérigazgató, rámutatva: az anyacég már a válság előtt eldöntötte, hogy koncentrálja a termelést, miután néhány európai üzemének a termelőkapacitása nem volt teljesen kihasználva. A válság aztán felgyorsította a folyamatot.

A magyar piacon a behozatal folyamatosan erősödik a hazai gyártással szemben, sőt, az elmúlt tíz évben az ipari festékek piacát fokozatosan megszerezték az importált termékek. Az összesen mintegy ezer embernek munkát adó, 11 vállalatot tömörítő Magyar Festékgyártók Országos Szövetsége (Mafeosz) tagjai között már nincs komoly iparifesték-gyártó. A lakossági és az építőipari festék-előállítás csökkent az idén, a vásárlóerő és az építőipari teljesítmények esésével párhuzamosan. A nagy állami beruházások leállását is megérezte az iparág, amely külföldön csak nehezen tudja növelni eladásait, tekintettel a meghatározó német, osztrák exportpiacok szűkülésére. A válság kirobbanása előtt a 120 ezer tonnás magyarországi festékforgalom mintegy 70 százalékát tette ki a lakossági felhasználás, és ennek négyötöde volt hazai gyártmány.

Hogy ez az év miként alakul, arra a Mafeosz főtitkára, Váradi Tibor még nem tudott válaszolni, azt azonban elmondta: a szakma jövő évi termelése nyilván még az ideinél is sokkal kisebb lesz, hiszen az Akzo Nobel kiesésével már csak két nagy gyártó, a Trilak és a Poli-Farbe marad a szövetség tagjai között.

Miközben második éve szűkül a festékpiac, a kétezer lakosú Bócsán működő közel kétszáz fős Poli-Farbe Vegyipari Kft. idei árbevétele várhatóan 3 százalékkal meghaladja az elmúlt évi 6 milliárd forintot – mondta a cég ügyvezető igazgatója, Szabó Antal. Az előrelépés a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető. Májusban állították munkába a több mint 100 millió forintba került porárugyártó üzemet, és augusztus végére készült el az ötezer négyzetméteres logisztikai központ, amelynek 270 milliós költségéből 30 százalékot tett ki az uniós támogatás. A Bács-Kiskun megyei cég emellett azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy új saját fejlesztésű festékcsaládja számára öt évre megkapta – a magyar és a szlovák piacra – a DuPont Teflon márkanév használati jogát az amerikai konszerntől.

„Nagyon nehéz év volt az idei, még annak ellenére is, hogy a második fél évben megerősödött a cég helyzete a piacon a DuPont teflonbázisú Poli-Farbe Neo festékcsalád bevezetésével. A prémium kategóriájú festékek iránt ugyanis érezhetően nő a kereslet” – mondta Szabó Antal, s hozzáfűzte: a társaság a válság hatásait a termékfejlesztések révén próbálja közömbösíteni. Ebben azonban az okoz nehézséget, hogy a magyar festékfejlesztés szinte megszűnt. Az egyetemeken kevés ezzel foglalkozó vegyészmérnököt képeznek. Ezért a Poli-Farbe házon belül oldja meg a fejlesztést. A kérdésre, hogy előnynek számít-e az értékesítés során, hogy a cég magyar tulajdonban van, Szabó Antal egy piackutatási eredményt idézve elmondta: a vásárlókat elsősorban a fogyasztói ár érdekli, s csak ezután következik a minőség, valamint hogy magyar-e a termék.

Tulajdonoscserék

A Tiszai Vegyi Kombinát festékgyára 1961-ben épült, és 1972-ben évi ötvenezer tonnára növelték a termelőkapacitást. Az Akzo-TVK Részvénytársaság 1990. május 1-jén alakult, az Akzo Coatings International BV 51 százalékos tulajdonrészével.

A holland anyavállalat 1994-ben megvásárolta a svéd Nobel céget. Az új Akzo Nobel pedig a magyarországi vegyes vállalatból kivásárolta a TVK Rt. tulajdonrészét.