Hidrogéncellás autóbusz - Miért ne?
A Toyota Motor Corporation (TMC) és a hozzá tartozó haszonjárműgyártó, a Hino Motors üzemanyagcellás autóbuszokat ad bérbe a tokiói nemzetközi repülőtér, a Haneda és a városközpont közti járatot üzemeltető vállalatnak.
A napi egy-egy járat ugyan egyelőre nem más, mint egy különleges tesztüzem, amely alatt a TMC és a Hino elemzi a busz üzemeltetése során összegyűlt adatokat, hogy az így szerzett tapasztalatokat felhasználhassák az üzemanyagcellás hibrid buszok további fejlesztése során. A kísérleti busz munkába állításához két különleges üzemanyag kutat avattak fel december 15-én Tokióban és a repülőtéren.
A buszt egy elektromotoros hibrid rendszer hajtja, amelynek működéséhez akkumulátorok és nyomású hidrogéngázzal működő üzemanyagcellák szolgáltatják az energiát. A jármű így egyáltalán nem bocsát ki széndioxidot, vagy más, a légkört szennyező anyagot, például nitrogén-oxidot.
Egy éve hét nagy autógyártó csoport egyetértési nyilatkozatban rögzítette, hogy támogatja a hidrogén hajtású üzemanyagcellás autók töltőállomás-hálózatának létrehozására vonatkozó terveket. A hidrogén töltőállomásoknak a szándékok szerint 2015-re fel kellene állniuk a nagyvárosok környékén. A projekt kezdőpontja Németország lenne, ahol ezer kút létesítése a terv, de egyidejűleg hasonló rendszerek felállítása is megkezdődne az Egyesült Államokban, Japánban és Koreában. A Daimler kezdeményezésére a Ford, a GM/Opel, a Honda, a Hyundai, a Reanult/Nissan valamint a Toyota kötelezte el magát a tervek mellett, és ezek a csoportok már jelentős eredményeket értek el az üzemanyagcellák fejlesztése terén.
Mi az üzemanyagcella?
Az üzemanyagcella nem más, mint egy az autóba épített erőmű. Emlékszünk még a kémia órákra, amikor a vizet elektromossággal hidrogénre és oxigénre bontotta a lelkes tanerő? Na, ennek éppen a fordítottja zajlik a cellában. A hidrogén egyesül a légköri oxigénnel, és elektromosság keletkezik, ami a villanymotort, illetve az akkumulátort táplálja. Elinduláskor és gyorsítás közben – amikor a legtöbb áramra van szükség – az üzemanyagcella által előállított elektromosság mellett a lítium-ion akkumulátorban tárolt elektromosság is segít az autó hajtásában, hogy a teljesítmény még jobb legyen.Lassulás közben a villanymotor generátorként működve a kinetikus energiát elektromos árammá alakítja, s ezt, illetve az üzemanyagcella egység által előállított többlet áramot a rendszer a lítium-ion akkumulátorban tárolja.
A Toyotáétól különböző hibridrendszer hajtja a holland DAF áruterítő teherkocsiját, amely sorozatgyártása a napokban kezdődött anyacége, az amerikai Paccar Inc. nagy-britanniai Leyland Trucks leányvállalatánál. A DAF LF Hybrid párhuzamos dízel/elektromos hibrid rendszert használ, melyben a járművet a 160 lóerős 4,5 literes Paccar dízelmotor, az elektromos motor, vagy ezek együttese hajtja. A lítium-ion akkumulátorok töltöttségétől függően a központi számítógép dönti el, mikor biztosítja a meghajtást a dízelmotor, és hogy mikor és milyen mértékben működik az elektromos motor.
A hibrid technológia alkalmazása az üzemanyag-fogyasztást és így a szén-dioxid kibocsátást is – a szállítási feladattól függően – 10-20 százalékkal csökkentheti. A kocsit start/stop rendszerrel is ellátták.
Az összesen 100 kilogrammnyi lítium-ion akkumulátor teljes töltöttsége esetén az LF Hybrid csupán elektromos üzemmódban két kilométert is képes megtenni. A gyakorlatban ez elegendő ahhoz, hogy a jármű a városközpontok „zöld" zónáiban rakodjon. Ilyenkor a dízelmotor alapjáraton működik, hogy például a kormányszervó működhessen.
A több mint hét tonna terhet szállító LF Hybrid forgalmazása Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Csehországban kezdődik: a piackutatás szerint ezekben az országokban mutatkozik a legnagyobb igény hibrid hajtású járművekre. A DAF vezetősége az LF Hybrid e piacokon elért sikerétől függően dönt majd arról, hogy a járművet más országokban is felveszi-e a standard termékkínálatba.
Megint más úton jár a Ford, amely elektromos Transit Connect kishaszonjárművet fejlesztett ki. A kocsi egy feltöltéssel mintegy 130 kilométert képes megtenni, így ideális az olyan flottaüzemeltetők számára, akik kiszámítható távolságokra vállalnak fuvarokat, s a központban elvégezhetik a napi töltést.
A Transit Connect Electric azon öt elektromos hajtású modell egyike, amelyeket a Ford a következő két évben bemutat. Európába várhatóan 2012 év elején érkezik az új Focus elektromos változata, 2013-ig pedig további három Ford hibrid is elérhető lesz az európai márkakereskedésekben.
A Transit Connect Electric gyártása csupán néhány hete kezdődött meg, s a termelést a jövő év áprilisára futtatják fel. A Ford és partnere, a hibrid-elektromos és elektromos hajtásláncokat fejlesztő-gyártó Azure Dynamics bejelentette, hogy közösen gyártják majd a jövőre az európai piacra kerülő Transit Connect Electric modelleket.
A sokmilliós brazíliai nagyváros, Sao Paulo vezetése úgy döntött, hogy 2018-ra a mintegy 15 ezer városi busznak megújuló üzemanyaggal kell mennie. A terv kivitelezésének első lépcsőjeként 200 etanol-üzemű Scania buszt vásárol a város. A járművek alvázát a Scania brazíliai üzemében készítik, és a felépítményt is egy helyi beszállító gyártja. A Scania a stockholmi közlekedési vállalattal közösen kezdett bele az etanol-buszok fejlesztésébe az 1980-as években. Brazília pedig a világ legnagyobb etanol üzemanyag-gyártója. Az etanolt cukornádból állítják elő és már több mint negyedszázada használják üzemanyagként.
Lassulás közben a villanymotor generátorként működve a kinetikus energiát elektromos árammá alakítja, s ezt, illetve az üzemanyagcella egység által előállított többlet áramot a rendszer a lítium-ion akkumulátorban tárolja.
DAF LF Hybrid Toyota FCHV Ford Transit Connect Electric -->
