A fejlesztés nagy előrelépés a hazai idegenforgalomban, de a kongresszusi piacnak óriási szüksége lenne további fejlesztésre: egy összességében 4-5000 fős befogadóképességű, a legmagasabb szervezői és vendéglátói igényeket is kielégítő létesítményre – mondta az OGH hírügynökségnek Szántó András, a SYMA Sport- és Rendezvényközpont ügyvezető igazgatója, egyben egyik tulajdonosa.
A fejlesztési terv első szakaszában a SYMA „C” csarnokának átépítése és felújítása kezdődött el. 2011. márciusára a jelenlegi falak között egy 1500-2000 fős befogadóképességű, nemzetközi színvonalú kongresszusi központ lép piacra. Szántó András hozzátette, hogy a rendezvény- és kongresszusi központ területén belül így már összesen 15 szekcióteremet tudnak majd biztosítani.
A beruházás második szakaszát, amelynek legalább 25 év lenne a megtérülési ideje, úgy szerették volna már évekkel ezelőtt megvalósítani, hogy ehhez állami és helyi szinten is partnerség jöjjön létre. „Ha nem kapunk azonban külső segítséget, akkor is mindent elkövetünk, hogy a jelenlegi rendezvényközpontot átalakítsuk nagy befogadóképességű nemzetközi kongresszusi központtá, ahol már a jelenlegi adottságaink között, az „A” csarnokban be tudunk fogadni akár 7000 fős kongresszusokat is.
Mindezt úgy, hogy mellette egy fedél alatt most is van területünk a kongresszusokat kísérő kiállításokra és cateringre. Sokkal kultúráltabb lenne azonban, ha a jelenleg is érvényes építési engedélyben szereplő kongresszusi központ terve teljességgel megvalósulna”.
Szántó András szerint Magyarországon nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon nagyságrendileg mintegy 120 ezer ember vesz részt. Hozzávetőleg 530 ilyen típusú rendezvényt szerveztek, ezzel nemzetközi szinten igen szerény, 226 fős részvételi átlagot értünk el. Ennyi ember elfér egy nagyobb bálteremben. Jellemző azonban, hogy míg a nemzetközi kongresszusok és konferenciák számát tekintve Budapest a világ első 20 város között van, a résztvevők összes létszámát illetően viszont több mint 50 város előz meg bennünket.
Nem nehéz kitalálni, hogy a rendezvényekből származó bevételek tekintetében sem tartozunk ezért az élmezőnyhöz. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar fővárosban nincs olyan helyszín, ahol 4-5 ezer embert le lehet ültetni egy térben, a nemzetközi színvonalnak megfelelő, kongresszusi körülmények között. Ma nincs Budapesten olyan helyszín, amely ilyen létszám mellett rendelkezik a plenáris ülés létszámának megfelelő szekciótermekkel, étkezési lehetőséggel és kiállítási területtel”.
Budapest hiába vonzó célpont, csak a „kisebb” rendezvények tekintetében versenyképes. A SYMA tulajdonos ügyvezető igazgatója szerint jelenleg mintegy 85 milliárd forintot tesz ki Magyarországon a kongresszusok résztvevőitől származó bevétel. Ha lenne egy nemzetközi szinten is versenyképes, legalább 4000 főt befogadó kongresszusi központunk, akkor megbízható számítások szerint ez az összeg megnégyszerezhető lenne (azaz a magyar költségvetésbe akár 340 milliárd forint is befolyhatna erről a piacról). Ez a külföldiektől származó, jelenlegi teljes turisztikai bevétel egyharmada. Ennek az összegnek csak az áfa tartalma 68 milliárd forint lenne.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő viszonyok mellett ennek az összegnek a 10 százalékát kellene visszaforgatni kongresszusi marketingre. Ez a 6,8 milliárd forint azonban több lenne, mint Magyarország teljes éves, nemzeti turisztikai marketing kerete” – húzta alá a SYMA ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: „Húsz tűzben megpróbált év van mögöttünk, de ezeknek a terveknek a megvalósításába szívesen befektetnék még 20-25 évet.”
