Rekordszinten az élelmiszerárak

A múlt hónapban olyan mértékben emelkedtek az élelmiszerárak, amely még a 2007–08-as válságot is felülmúlja – jelentette az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A római székhelyű szervezet nyomatékosította: önmagában nem jelent krízist a decemberi csúcspont, ám Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza elismerte, hogy a helyzet intő jelként szolgálhat. Hozzátette: botorság lenne azt hinni, hogy a múlt havi érték a tetőpont.

A FAO által alkalmazott árindex egy komplex kosár, amely különböző alapvető élelmiszereket tartalmaz. A mutató mértékét meghatározza a különböző gabonafélék, a rizs, az olajos magvak, a tejtermékek, a cukor, valamint a húsfélék árának alakulása. Ez az index decemberben 214,7 pontra, azaz novemberhez képest csaknem 4,2 százalékkal emelkedett. A FAO élelmiszerár-indexe ezzel elérte a legmagasabb pontot a mérések kezdete, 1990 óta. Összehasonlításul: a legutóbbi élelmiszerkrízis tetőpontján, 2008 júniusában a legmagasabb érték 213,5 pont volt.

A szervezet ugyanakkor rámutat: enyhíti a helyzetet, hogy a rizs ára viszonylag stabil, egyelőre messze van a rekordszintű árfolyamától. A rizs ára azért fontos, mert ez a termény jelenti a globális élelmiszer-biztonság egyik legfőbb biztosítékát azzal, hogy a föld – elsősorban Afrika és Ázsia – mintegy hárommilliárd lakójának a legfőbb tápláléka. Vannak azonban aggasztó fejlemények: a rizs mellett a másik legfontosabb alaptáplálék, a búza ára meredeken emelkedik, elsősorban a kedvezőtlen betakarítási, aratási mennyiségek miatt.

A jelenlegi globális áremelkedés több ponton különbözik a 2007-ben keződött élelmiszerkrízistől. Most nincs olyan drámai kínálatcsökkenés, mint akkor – nyilatkozott a Világgazdaságnak Fórián Zoltán agrárszakértő. Az élelmiszerek eloszlása a világban ugyanakkor nagy aránytalanságokat mutat, és jelentős problémákat is okozhat a világ egyes részein, ez azonban nem a drágulásból fakad. Ma nem állnak fenn azok az egyéb tényezők sem, amelyek akkor az árrobbanást okozták, hiszen a kockázati tőke vonzódása jelenleg nem erős az árupiacok iránt. Akkor az időjárásból fakadó gyenge termés mellett elsősorban az okozta a problémákat, hogy a formálódó válság miatt mind több tőke hagyta el a részvény- és kötvénypiacokat, s az árutőzsdére menekült. Jelenleg erről nincs szó, a globális válságból történő lassú kilábalással a befektetők újra a részvény-, kötvény- és egyéb értékpapírpiacok felé fordulnak.

Az élelmiszeriparban ténykedő befektetők Fórián szerint március-április környékén szeretnék majd realizálni hasznukat, addig tehát előfordulhat áremelkedés, onnantól fogva azonban nem valószínű a folytatás.

Ráadásul a drágulás Magyarországon több ok miatt is csak nagyon korlátozott lehet. A takarmánybúza árának emelkedése például növeli az állattenyésztők költségeit, de a kereskedelem nem teheti meg, hogy ezt a végső áraiban érvényesítse. Ennek oka részben a vásárlók alacsony fizetőképessége, részben pedig az óriási európai kínálat, amely árleszorító hatású. A kínálati tényezők hagyományosan erősebbek az élelmiszerek árában, mint az alapanyagok költségei, ez Magyarországra fokozottan igaz – tette hozzá Fórián.

Jelenleg a Távol-Kelet több országában végbemenő polgárosodás okoz erőteljes keresletnövekedést, amelynek szintén árfelhajtó hatása van – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke hozzátette: ezt a globális válság egy időre mérsékelte, de most a kilábalással ismét élénkül az ázsiai kereslet az élelmiszerek iránt. Ezzel egy időben persze szerepet játszanak az egyes gabonák árának alakulásában az időjárási viszonyok is. A kelet-európai szárazság és a közép-európai szélsőséges időjárás drágította a takarmánygabonák árát. Ez a drágulás lassan, időben eltolódva épül be a húsiparba. A baromfitermékek ciklusa rövidebb, ebben a termékkörben tehát hamarabb jelentkezett az áremelkedés. A sertéstenyésztés ciklusa hosszabb, itt egyelőre stagnálnak az árak, de valószínűsíthető, hogy a drágább takarmány április környékén megjelenik a sertéshúsok árában is.

Éder szerint az élelmiszerek elmúlt évtizedekben tapasztalható reálárcsökkenése megáll, a jövőben stagnál, kisebb mértékben emelkedik a szint. Hozzátette ugyanakkor, hogy szélsőséges időjárási körülmények erre a jövőben is hatással lehetnek, ami némileg átírhatja a számokat.
A hazai kereskedelemnek nincs mozgástere ahhoz, hogy komolyabb áremelkedést tudjon érvényesíteni – mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kereskedők is ki vannak szolgáltatva a piacnak, a 2010 utolsó negyedévében tapasztalható drágulásoknál tovább már nem lehet menni, mert az árérzékeny kereslet ezt már nem fogadja el – tette hozzá. Áremelkedés esetén a vásárlók egyszerűen kevesebbet vesznek egy termékből, vagy helyettesítő javakat keresnek.

Vámos szerint az alapanyagárak súlya egyébként is kisebb mértékben jelenik meg a végtermék árában, mint az egyéb költségek. Az adó- és cafeteriaszabályok változása révén ugyan várható, hogy több pénz marad a vásárlók zsebében, azonban ennek a növekménynek csak kis részét költik majd élelmiszerre a vevők. A kereskedők tehát 2011-ben közel ugyanúgy nem tudnak majd élni az áremelés lehetőségével, ahogy 2010-ben sem tudtak – összegezte a helyzetet a főtitkár.

Bár a nemzetközi közösség egyöntetűen kihívóját, Alassane Ouattarát tartja győztesnek, Gbagbo egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azóta sem adta át hatalmát. Az elnök és az ellenzéki erők közötti politikai feszültség fegyveres összecsapásokhoz vezetett a nyugat-afrikai országban, amely az év végén újabb zavarokat okozott a világ kakaópiacán.

Bár a nemzetközi közösség egyöntetűen kihívóját, Alassane Ouattarát tartja győztesnek, Gbagbo egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azóta sem adta át hatalmát. Az elnök és az ellenzéki erők közötti politikai feszültség fegyveres összecsapásokhoz vezetett a nyugat-afrikai országban, amely az év végén újabb zavarokat okozott a világ kakaópiacán. A magas áfa a versenyképesség gátja Éder Tamás szerint érdemben nem változtatna a globális áremelkedések hazai hatásán az sem, ha a szektor által régóta szorgalmazott áfacsökkenés megvalósulna az élelmiszerek esetében. Még akkor sem, ha egy esetleges elhúzódó krízis okozta fogyasztáscsökkentést némileg kompenzálni tudna egy áfamérséklés. A szakértő úgy véli, az áfaszabályok ilyen irányú változása fokozhatná ugyanakkor a versenyképességet azáltal, hogy kedvezően hatna a hazai élelmiszeripar struktúrájára. A 25 százalékos áfakulcs ugyanis az ágazat kisebb szereplőit a feketekereskedelem felé hajtja, ezért nem tudnak európai léptékben is nagynak számító, versenyképes magyar cégek kialakulni. Elsősorban a napi fogyasztási cikkek, például a pékáruk, a zöldség-gyümölcs és a tőkehús esetében elterjedt a feketekereskedelem. A nagy cégek nem élhetnek az áfamentes működés lehetőségével, ezzel pedig jelentős hátrányba kerülnek a feketén dolgozó kisebb vágóhidakkal, zöldségtermesztőkkel szemben. Sajátos módon tehát Magyarországon egy bizonyos méret felett nem nő, hanem csökken a versenyképesség. A környező országokban már szinte mindenhol van néhány olyan nagy teljesítményű vágóhíd, amely évente több mint egymillió sertést dolgoz fel, Magyarországon ezek az üzemek hiányoznak.

Éder ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi kormányzó párt ellenzékben még erősen szorgalmazta az élelmiszerek áfájának csökkentését, jelenleg ez nincs napirenden. 2007–08: éhséglázadások és az infláció meglódulása követte a drágulást Az élelmiszerárak mostani emelkedése felerősíti azokat a hangokat, amelyek a 2007–08-as krízis visszatérésétől tartanak, jóllehet jelentős különbségek vannak az akkori és a mostani folyamatok között. Jelenleg a szegény országoknak nem kell olyan mértékű problémákkal szembenézniük, mint akkor.

Két éve a világ legszegényebb államaiban, például Haitin és Bangladesben hullámokban törtek ki éhséglázadások, amikor a mezőgazdasági termékek hirtelen, ugrásszerűen megdrágultak. Az akkori élelmiszerár-robbanás során a gabonaárak az egész világon az egekbe szöktek mindössze néhány hónap alatt. Különösen jelentős volt a rizs árának felfutása. A jellemzően a szegényebb országok több mint hárommilliárd lakosának a fő táplálékát jelentő rizs néhány hónap alatt 277 százalékkal drágult.

A krízis nem csak a világ nyomorban élő országait érintette, bár a legsúlyosabb társadalmi problémák sora, a humanitárius katasztrófa az elmaradott régiókban jelentkezett. A 2007–08-as élelmiszerválságot megérezték a fejlett országok is, különösen azok élelmiszeripara. Az élelmiszer-ipari alapanyagok árától olyan erősen függő cégek, mint a McDonald’s vagy a Kraft Foods, kénytelenek voltak számottevő mértékben emelni kiskereskedelmi áraikat, mindez pedig jelentősen növelte az inflációt. -->